MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2012-05-16
A Szentléleki pálos kolostor romfeltárási és állagvédelmi munkái 2012. május-szeptember
Jelentkezés önkéntes munkára Információs oldal a segítő önkéntesek, támogatók részére Támogatók jelentkezése
Szervezők Önkéntes segítők Szállás, ellátás Eredményinek A Szentléleki táj Eszközök felajánlása
Információk Feladatok, dolgozók, eszközök Utazás, szabadidő, természet Munkabeosztás Pálos rend Tervezők, kőművesek, cégek
Honnan indultunk,. milyen terveink voltak, mik a terveink?
  1. A jogi viszonyok vizsgálata (helyszínrajz):

Már évekkel korábban elkezdtem átnézni a a külterületi műemlékek tulajdonviszonyait, a telekalakításokat. Szentlélek utolsó „feltárása-helyreállítása a 70-es évek elején történt. Ferenczy Károly Diósgyőri alkotási időszakában „kirándulást „ tett Kurityánban és Szentléleken.  Mindkét helyen Czeglédi Ilona régésszel dolgozott együtt.

E nagy műemléki időszaknak sajnos nem volt erőssége a telekalakítás. Több esetben a kisajátítást és a kutatást nem követte telekalakítás. Így történhetett meg, hogy 2008 környékén eladták a Boldvai kolostor közvetlen környezetét.

A kolostorok esetében általánosnak mondható, hogy a templom álló falai vonzották a műemlékvédelem keresztes lovagjait. Kutatás, telekalakítás és sorsára hagyták. Így történt ez Szentléleken is. Megkutatták a templomot, majd telket alakítottak az erdő közepén és elmentek. A közeli turistaház kezelője a közutak kezelője a kolostor fölött részben aszfaltos parkolót alakított ki. A kolostor többi részén elterítették az egyenetlenségeket, hogy rendezvénysátrat lehessen felállítani.

A jogi viszonyok vizsgálata volt tehát az első lépés az állagvédelem irányába.  Láthatóan kialakítottak egy kis telket az erdőben, mely minden bizonnyal a templom területét jelenti. Eredetileg egy több száz hektáros erdőben állt a rom.  Évekkel korábban a műemlékvédelem hatására az erdészet a kolostor környezetét kivette az erdőből. Kivett udvar alrészleti besorolást kapott. jelenleg a romterületet a szomszédos vendégház telkén lehet megközelíteni.

  • A kolostor alaprajzi kitejedésének meghatározása:

A következő feladat a kolostor kiterjedésének a meghatározás volt, mivel 90 5-as a felszín alatt van. Bodó Balázs a KÖH művészettörténésze egyik cikkében közölt egy részletes felmérést a templomról és a sekrestyéről. Íme.


Elkezdtem nyomozni szakkönyvekben egy alaprajz után, de csak Dr. Guzsik Tamás alaprajza került elő, ami a domborzat alapján készült ezért igencsak feltételezett, nem alkalmas méretvételre. Ekkor került a kezembe egy 1932-es Bükk útikönyv. Ebben találtam egy leírást a kolostorról és néhány rajzot. És ott találtam az itt látható alaprajzot. Amikor más írásban olvastam, hogy 1931-32-ben a kolostort régészek kutatták, már sejtettem, hogy az alaprajz e kutatással kapcsolatos lehet. Íme az alaprajz és értelmezése.

  • A feltételezett alaprajz és a tényleges helyszín viszonyának vizsgálata:

2006-ban Györffy Ilona és Vajda József elkészítették a KVUI megbízásából a Szentléleki rom fotogrammetriai felmérését. E munka keretében elkészítették a környezet geodéziai felmérését is. AutoCad szoftver segítségével a földhivatal digitális térképét, a Vajda felmérést és a turista könyv alaprajzát egymásra húztam, beállítva az azonos léptéket.

És láss csodát. Kirajzolódott a kolostor alaprajza. Minden bizonnyal sokkal szabálytalanabb, mint a könyvbeli alaprajz, de igencsak valószínű, hogy magunk előtt láthatjuk a kolostor egykori alaprajzát. A valóságot június végére Szörényi Gábor régész ki fogja ásni.

  • Az álló falak vizsgálata, állapotfelmérése:

A kolostor kiterjedése után az álló falak állapotával kezdtünk foglalkozni. Itt is sokat segített a Vajda-Györffy fotogrammetriai felmérés (len látható) az egykori megrendelő, a KVi  és a Múzeum adta át az anyagot. Igen értékes és használható felmérés, mely nagyon megkönnyíti a munkát. Javaslom minden rom esetében elvégezni.

Megállapítottuk, hogy a templom diadalíve az eltelt 3 év alatt - amikor kollégám kötelezte a tulajdonost, hogy tegyen valamit a rom pusztulása ellen – a diadalív tovább omlott, kövei a védőállványra potyognak. Az is érzékelhető volt szabad szemmel is, hogy Ferenczy erősen belefalazott a romba, egyes kőelemeket szabadon visszafalazott. Sajnos a falfelületek legnagyobb részét cementes habarccsal kifugázta (értsd. kikente), így nem lehet a falazási mód, a habarcs anyaga alapján a falszövetet periodizálni. Csak a habarcs eltávolítása után lesz erre lehetőség.

  • A kolostor területén álló fák kivágásának megszervezés:

A kolostor területén látható volt, hogy a falakon nagy fák állnak. A növényzet igen kedveli a mészbe rakott falakat, mert a kövek közé behatoló gyökérnek táptalaj a lassan elporladó mészhabarcs. Felvettük a kapcsolatot az erdészettel és kezdeményeztük az öreg fák kivágását. Készítettünk egy fakivágási tervet és kérelmet nyújtottunk be. Óriási szerencsékre a kivett területen nem kellett megfizetni a 140.000,- Ft eljárási szolgáltatási díjat.  Szakhatóságok bevonása után januári kérvényezés után, április végére kivágták a fákat.

  • A diadalív állagvédelmének megoldás (felmérés, tervezés, engedélyezés)

Ezt követően a diadalív stabilitásának a helyreállításának a lehetőségeit vizsgáltuk meg. Kovács István kőfaragó felmérte a diadalív megmaradt elemei és ezek helyzetét. Ezt követően javaslatot tett a lehetséges megoldásra. Ekkor dönteni kellet, hogyan tovább. Végül a jelképes kiegészítés mellett döntöttünk. A terveket Fülöpp Róbert építész készítette el.

A jelenlegi állapotban a helyszínen  a diadalív helye látható. Egy lábazati indító kő maradt meg, továbbá segítette a szerkesztést a templom osztó párkánya, mely az ívek szerkesztésének az alapvonala volt. Az új diadalív a szürke bogácsi andezit-tufa kőből lesz kifaragva. A tervezőket gondosságát dícséri, hogy a kőkonszignáció nem tartalmaz két egyforma követ sem, ezzel is jelezve, hogy a középkor nem sz ipari termelés időszaka volt. A meglévő fal és a diadalív kövei között a helyi kőanyagból kifalazás készül. Az új részeken a kivitelezés végén 3-szori szürke meszelés készül a felület bevonása, stabilizálása érdekében, de e felületkezelés a rom érzékeny értelmezését is elősegíti.

  • Hogyan tovább?

A helyszíni munkálatok első szakaszában átnézzük a templom környékét. Feltűnően nagy domb alakult ki a templom keleti, déli és nyugati részén. Pedig a  környező terep hirtelen eséséből az következne, hogy a templomot egykor  egy sziklanyúlványra építették, a apos északi területen helyezkedhetett el a kolostor kiszolgáló épületeinek sora és a zárt gazdasági udvarok, kis kertek. Itt ma a vendégház áll.

Tehát átnézzük a feltöltődést, mert valószínűsíthetően Ferenczy és elődei ide hordták ki a templomból a törmeléket a feltárásaik során. e területen több faragott kő kandikál ki a föld alól. Ezek az egykori templom kövei lehetnek, kiszabadítva lehet elvégezni a felmérésüket, majd megmondani, honnan kertültek a feltöltésbe.

A magyar műemlékvédelemben a romnak sajátos státusza van. Egy romantikus rom-mítosz alakult ki. Sor érv megütközött már az utóbbi 60 évbe. mementóként áll Visegrádon a Salamon torony, megépült Diósgyőrben a vasbeton-design bemutató-ló helyreállítás.  Ami a rom fennmaradása szempontjából alapvető: Magyarországon nincs rendszeres, szakszerű karbantartás. Ez eldönti romjaink sorsát, a lassú pusztulást (pld. Diósgyőr, Ópusztaszer, Szentlélek….).

A feltárás után, az alaprajz kirajzolódása után dönthető el, hogyan tovább. Lehetségesnek tartjuk a gyakran látogatott emlékhely esetében a védőtető-tömegrekonstrukció építésének  lehetőségét. Sok fog múlni a műemlék tervezőjének ügyességén. Gyakran a megbízó mohósága, a pályázati kiírás erőszakossága vezeti  az ilyen irányú kísérleteket az ellehetetlenülés zsákutcájába. Arányok és építészeti eszközök. Van idő, lehet játszani a gondolattal.

A feltárás után folytatjuk!

 
 
 
 
 
 













vissaz a főoldalra ...... kezdő oldal