2012-01-13

 

3

 

Kovács István
kőrestaurátor
 

3529
Miskolc
Budai József u.16.

 
email
koszobrasz49@
freemail.hu
 










SÁROSPATAK
RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAÉPÜLET
FELTÁRT
RENESZANSZ KŐKERETEK
KONZERVÁLÁSA,  RESTAURÁLÁSA

/UTÓDOKUMENTÁCIÓ/

2007. nyarán az épület földszintjén végzett felújítás során több, addig rejtett korábbi ajtónyílás kőkerete került elő. A kapualjból a gyülekezeti terembe vezető, korábban befalazott reneszansz ajtó kőkerete még 2007 decemberében elkészült, dokumentációját az építésztervező részére átadtuk.

A kapualjból ugyanoda nyíló másik ajtó, a konyha és a kisebédlő közötti ajtó kőkeretének, valamint a konyhában előkerült korábbi kapu maradványainak konzerválására 2008 május hóban került sor.

Az épület földszintjének felújítása még 2007 nyarán elkészült, ezért a kőkeretek környező falszövettel való kapcsolatának vizsgálatára nem volt lehetőség, megfigyelésükre csak önmagukban nyílt mód.

Kapualj-gyülekezeti terem reneszansz ajtó kőkerete:

A kőkeret mindig is látható volt. A korábban helyreállított ajtó befalazása után ezt használták. Kőkeretének felületét meszelésrétegek fedték. Kutatóablakon vizsgálva kiderült, hogy kőkereten lévő rétegek megegyeznek a falakon lévővel. A legutóbbi fehér mészréteg alatt 1 réteg sötét okker, alatta 2 réteg világos okker, alatta 1 réteg világos szürke, alatta 2 réteg törtfehér, és közvetlenül a kőfelületen alatta 1 réteg lazúros törtfehér meszelés van. A kőkeret reneszansz profilú, felülvilágítós, szemöldökpárkányos kiképzésű. Profilozása: lemez-kyma-lemez-pálca-lemez. szemöldökpárkánya: lemez-syma-lemez-lemez- íveshorony. Felülvilágítójában átfűzős kovácsoltvas belsőrács.

A szárkövek kiszélesedő lábazati részét a falsíknál kyma profil zárja.
Profil analógiája a szerencsi vár keleti emeleti bejárat kőkereténél látható.
Felülvilágítós megoldása inkább a barokkra jellemző, profilozása alapján a kőkeret a XVII. század első felére datálható. Nem zárható azonban ki, hogy korábban készült kőkeretekből applikálták össze később. A kőkeretbe utólagosan külső rácsos ajtót is beépítettek, ezért a szárkövek lábazatának belső élébe hornyot véstek.

Sarokvasainak elhelyezésére a bal szárkőbe csaplyukakat, a jobb szár közepébe zárlemezt építettek. A zárlemez kiképzése alapján ez valószínűleg csak a XX. században készült.

A kőkeret kőanyaga nyilazói riolittufa. A kőanyag viszonylag jó állapotúnak mondható.
A kőkeret a kapualj boltozata előtt készült, boltfiók vállát ráépítették szemöldök- párkány jobb oldalára, részben eltakarva azt. A kőkereten kőfaragójegyet nem találtunk. Mivel a kutatás során értékelhető festést nem találtunk, a kőfelület meszeléseit letisztítottuk. A kőfelület helyenként enyhén égett volt. A kőanyag agyagásványosodásra való hajlama miatt a felületet steinfestiger oh-val szilárdítottuk. A nagyobb hiányok kiegészítésének rögzítésére sárgaréz kapcsot használtunk. Kiegészítéshez a kőanyag színéhez pigmentekkel színezett terzith kőkiegészítő anyagot használtunk.
Kikeményedése után a kiegészített felületet az eredeti megmunkáláshoz hasonlóan faragtuk meg.

Konyha-kisebédlő reneszansz ajtó kőkerete:

A kőkeretet részben letisztítva találtuk, mészrétegek nem voltak, a kőfelületen apró nyomokban a legkorábbi, kátránnyal átitatódott, megégett meszelés maradványai voltak láthatóak. Bal szárkövét, az utólagosan eléépített válaszfal szinte egészen eltakarta.

A felújítás során a válaszfalat a kőművesek a szárkő előtt rézsűsen megvésték, így annak profilja legalább részben láthatóvá vált.
A teljes keret jelentősen átégett. A lecsurgó égő gyanta, kátrány a kőanyagba mélyen beszívódott. Szemöldöke, párkánya szinte teljes mélységben átégett, és ahol meszelés nem védte, a kátrány sötét sávokban beivódott. Kőkeret anyaga nyilazói riolittufa. Profilozása: vájat-lemez-syma-lemez-íveshorony-lemez-rézsű.

Szemöldökpárkánya: kymába olvadó syma-lemez. A profilozás alacsony lábazatról indul. Profilját nem ugrasztották a falsík elé, a középkorra jellemzően a szélső lemez azonos síkban van a falsíkkal, melyet csak a vájat választ el. Szemöldökpárkányát nem ültették a szemöldökkő tetejére, közöttük keskeny vakolt mezőt, (képszéket) képeztek ki. Profilsorozat és azok plasztikája az ún. lapos profilok közé sorolja, melyek a Jagello korra jellemzőek. Faragásmódja arra enged következtetni, hogy készítője nem volt kőfaragó, ilyen típusú reneszansz ajtókeretet még nem látott. (Esetleg jobbágyszármazású kőműves lehetett) A profilokat előkép alapján készült rajzról faraghatta, melyet helyenként félreértelmezett. Erre utal a szemöldök- párkány symájából, és kymájából összeolvasztott hullámtag, melyek közül a lemez- tag hiányzik. Valamint a szemöldök visszaforduló profiljai közül egyet kihagyott, melyet utólag összefaragással próbált korrigálni. A profilfalcok oldalai nem derékszügűek, a klasszikus profilszerkesztést nem ismerte. (Metszetsablont nem használt.) A felületek faragásmódja is laikus készítőre utal.

A tagozatokba a későbbiekben kőműveskalapáccsal durván belevágtak. Az ajtókeret szemöldökpárkánya és szemöldöke törött,megsüllyedt. A szemöldök feletti képszéken  megmaradt az eredeti vakolat és meszelés kátránnyalátitatott maradványa.

A jelentősen átégett kőfelületet tisztítás előtt előszilárdítottuk, melyhez steinfestiger oh kőszilárdítót használtunk. A törött szemöldököt, a további süllyedést megelőzendően rejtett rézkapoccsal összekapcsoltuk. Kátrány  és gyanta 1-2 cm mélységben beivódott a kőanyagba, ennek eltávolítása a kőkeret roncsolása nélkül nem volt megoldható. A kőműveskalapácsos befaragásoktól eltekintve mechanikus roncsolódás elsősorban a szemöldökön, és a keret belső oldalán volt. Kiegészítést anyagában pigmentekkel színezett terzih kőkiegészítő anyaggal végeztük. A javítás felületét a környező eredeti megmunkálásal megegyezően faragtuk. Kiegészítések felületét a környezethez lazúrral retusáltuk.

A szemöldök feletti vakolt képszék eredeti foltjait konzerváltuk, rögzítettük. Kopogós, laza vakolatot paraloiddal aláinjektáltuk, visszapréseltük. Javítása mészhabarcsból készült, meszelését retusáltuk.Konyha korábbi kapu maradványai:
A konyha terének boltozata alatt haránt irányú heveder látható, melyet a járószintről indítottak. A heveder két szárában kerültek elő a korábbi kapu maradványai.

Ezek a maradványok, alul kétoldalt két kerékvető, rajta két élszedett kőkeret, rajta a jobb oldalon boltozati gyám,  bal oldalt pedig utólagosan a felismerhetetlenségig lefaragott korábbi faragvány került elő.
A hevederív többi része az új vakolat miatt már nem vizsgálható. Ugyan csak e-miatt nem tudtuk vizsgálni a többi faragvány kapcsolatát a falszövettel. Az egymásra helyezett kőelemek önmagukban való vizsgálata során megállapítható, hogy azélszedett szárkövek lelógnak a kerékvetőkről, és nem a hátsó síkra helyezték őket.

Tehát a kapuszárny így nem funkcionálhatott. A kövek elhelyezőhabarcsa a kövekkel együtt égett át. A heveder még a jelenlegi boltozat előtt készülhetett.

Valószínű, hogy a két kerékvető még az egykor itt állt kapu maradványa, és jelenleg is "in situ" állapotban van. A két szárkő is tartozhatott a korábbi kapuhoz, azonban kissé lelógatva a kerékvetők közepére helyezték őket, a heveder készítésekor. (Hátsó síkon megtaláltuk az egykori alsó sarokvas hornyát.)  A szárkövön lévő boltozati gyám elhelyező habarcsa azonos a szárkő elhelyezési habarcsával.
A heveder vállmagasságának kipótlása indokolhatta, hogy ide másodlagosan egy reneszansz boltozati gyám került. A kapuépítmény ebben a formában a kerékvetőtől eltekintve, másodlagos helyzetben lévő faragványokból készült.

A két kerékvető "darázskőből", a sárospataki malomkőbányából származó riolitból készült. Egyszerű kivitelű, belső oldalán negyedhengerre gömbölyített, mely a használat során jelentősen megkopott., égett. A két szárkő egyazon kapukeret két alsó eleme lehetett, azonos lábazati magassággal, és élszedéssel, kőanyaguk nyilazói riolittufa, felület erősen átégett. A bal oldali szárkövön jelentős időjárás okozta károsodás látható, belső sík alsó részéből kb.8 cm lefagyott, porló.

A rajta lévő pótlás egykor kőfaragvány lehetett, homlokoldalán az egykori falsík visszavágás pár cm2-nyi foltja megmaradt. Anyaga nyilazói riolittufa.
 Jobb szárkőre boltozati gyámot helyeztek. Anyaga ugyan az. A gyámkőről kiderül, hogy a helyiségnek, melynek egykor boltozatát tartotta, több szakaszos boltozattal fedték. Gyámkövünk nem a falsarokban , hanem a falmező középső szakaszán helyezkedett el, ugyanis a kövön lévő falsíkvisszavágás nem derékszögű, hanem sík. Felülete égett. Profilozása:lemez-íveshorony-rézsű- nagy kymatagozat. A kymába három akantuszlevelet faragtak, a két szélső levél kifordul a gyám kétoldalára, a levél erezetek hosszanti erős vájatolása alapján akár románkori is lehetne, azonban a levélnyergek kitüremkedésének plasztikus faragása, valamint a levélkék közötti nyak pontfúróval való befúrása a toszkán reneszansz hazai elterjedése utáni időszakra helyezi. ( Balog Jolán szerint a pontfúró használata hazánkban a "márvány madonnák" mesterének köréhez köthető.) A gyám kvalitása indokolná művészettörténeti vizsgálatát.

Restaurálásnál a meglévő állapot konzerválását tartottuk elsődleges feladatnak. nagyon zavaró hiányokat azonban, (a bal szárkő hiányzó felülete, gyám közép-részének durva befaragása) kiegészítésre kerültek. Tisztítás utánni szilárdításhoz steinfestigert, kis mértékű kiegészítéshez remmers kőkiegészítőanyagot használtunk.
A szárkő kiegészítését az eredeti megmunkáláshoz hasonlóan faragtuk.
A gyám kiegészítését finoman fogasoltuk. Az égett, és a kiegészített felület közötti tónuskülömbséget kőlazúrral tompítottuk.

A felújításkor, az általunk restaurált kőkereteken kívül előkerült még a kapualjba nyíló egykori ablak kőkerete, valamint a konyhában egy egykori cserépkályha hátulfűtő nyílás kőkerete. E két kőkeret egy későbbi időpontban kerül konzerválásra.  Reméljük, hogy az előkerült kőkeretek konzerválásával felhívjuk a figyelmet az épület kiemelkedő történeti értékeire!

Sárospatak 2008. június 18

KÉPEK









  VISSZA