2012-01-13

 

3

 

Kovács István
kőrestaurátor
 

3529
Miskolc
Budai József u.16.

 
email
koszobrasz49@
freemail.hu
 



Építész tervek:
Fülöpp Róbert
ÁMRK / KÖSZ

Régész kutatók:
Juan Cabello
Simon Zoltán
ÁMRK

Kapcsolódó írás:
Romfalak ideiglenes védelme


        MARTONYI HÁROMHEGY PÁLOS KOLOSTORTEMPLOM
         SZENTÉLY KŐTÖREDÉKEINEK ELŐZETES VIZSGÁLATA


A szentély teljes feltárása még nem fejeződött be, azonban a tervezés szempontjából szükségessévált a szentélyhez köthető, leletanyagként előkerült kőtöredékek előzetes vizsgálata. Ezt megelőzően a kutatóval és tervezővel közösen megtörtént a töredékek előzetes besorolása.

A kutatás során az omladékból kb 226 db szentélyhez köthető töredék került elő. A töredékek elsősorban eresz és lábazati párkány (35), támpillér oromzat (15), ablakmérművek(14), osztósudarak(22), bélet elemek(25), szentélyboltozat (104) lavabo medence (3), szemöldökgyámos ajtó(2), valamint ezek egyikéhez sem tartozó (6) darab töredékből állnak.

A kolostort a Tekesfiak alapították 1341-ben. A kőből épült, keletelt, poligonális záródású templomának szentélye erősen lepusztult. Nagymértékű pusztulásához hozzájárulhatott a szentélyboltozat összeomlása, és a viszonylag nagyméretű ablaknyílások nagy száma. Pusztulása után a templomot kőbányának használták, és elsősorban durva mészkőből készült faragványait bontották ki. Az építőanyag számára feleslegesen kiálló tagozatokat leverték,     leletanyag fele ezekből a kőszilánkokból áll. A pusztulás ellenére megmaradt a diadalív váll fölötti szakasza, a déli fal nyugati ablaka (mérmű és osztósudár nélkül), a boltozat indítások nagyrésze, és a poligon faloszlopai három méter magasságban. A külső oldalon a lábazati párkány kis szakasza, és a támpillérek indító kváderei.

Elvégeztük a töredékek illesztési próbáit, elsősorban funkció, törésfelület, meszelés és faragásnyom, szín és anyagösszetétel szerint. Hatvan darab összeillő töredéket találtunk , melyek ragasztása megtörtént. Az eresz és lábazati párkányok profilozása megegyezik a hajó párkányokéval. Elkülönítésük oly módon történt, hogy míg az ereszpárkányok orrlemeze a vízszintes sík kialakítása miatt egységesen hét centiméter, a lábazati párkányok alját nem faragták meg, vagy nagyobb. A lábazati párkányok fészke ma is látható, az ereszpárkányok szintje a keleti oromfa tetőlenyomatából és a bekötő kövek fészkéből megállapítható. A szentélyből a sekrestyébe vezető ajtó kőkeretéből csak a fészke maradtfenn, leletanyagként előkerült az élszedéssel ellátott két szemöldökgyámja. Gótikus ablakaiból a déli fal nyugati ablaka maradt fenn napjainkra. A róla készült XIX-századi fotón látható hogy mérműve egy osztósudárra metsződő két háromkarélyos félkörívből állt, ívháromszögébe körbe írható négykarélyt faragtak. Leletanyagként mérművének öt, osztósudarának öt töredéke került elő. A déli fal másik ablaka a fal jelentős részével együtt megsemmisült. Béletrézsüjéből kettő, béletívéből három , osztósudarából négy , mérművéből két összeillő töredék került elő. A mérműtöredékből látható hogy megegyezett az előző ablakéval. A szentély mind az öt ablakából kerültek elő töredékek, azonban mérműveik rekonstrukciójához nem elegendőek.

A déli oldal meglévő ablakának felmérése, és a mérműtöredékek 1:1 méretű felrajzolása után úgy tűnik , hogy szerkesztésénél az osztósudár vastagságát vették alapul (31,2 cm), az ablak szélességét ennek háromszorosában határozták meg.(93,6 cm) A továbbiakban ezzel a mérettel számolva átlójával négyzethálót szerkesztettek. Az első négyzet átlója kimetszette az ablak könyöklőjét, a negyedik a vállvonalat.(374,4 cm) A mérművek szerkesztésénél valószínűleg az egymásban elforgatott négyzetek elvét alkalmazták.

 A hajó két ablaka (mérművek nélkül) és támpillérei az elmúlt évben elkészültek. A szentély támpilléreiből előkerült töredékek szerint formai megoldásuk megegyezett a hajóéval.  Vízvetővel egyszer lépcsőzött, oromzatos támlefedésűek voltak A szentélyen lévő öt támpillér vízvetője egy síkban van az ablakok könyöklőrézsűjével. A belsőben a gótikus ablakok könyöklőrézsűi  íveshornyos övpárkányban folytatódnak, melyek nagy részét a falazatból kibányászták. A boltozat, a szentély nyugati  szakaszán erről a párkányról indul. A szentélyboltozat, a helyükön lévő bordaindítások, faloszlopok, és az előkerült leletanyag alapján  két szakaszos, középen harántívvel elválasztott boltozat lehetett. Nyugati szakasza keresztboltozat, keleti poligon alaprajzú volt. A keleti szakaszban a körtetagozatú bordák hengeres faloszlopon lévő galléros tagozatlábazatú oszlopokról indulnak. Leletanyagként előkerült a két darab tárcsás zárókő, az indítóbordák egy része, és a bordák 30%-a.

A lábazati szinten a szentély és a sekrestye fala kötésben áll, efelett azonban a szentélyfal további felmenő részét egy már meglévő épülethez ragasztották. A szentélypoligon alaprajza jelentősen eltér a szabályostól, ez a torzulás még két méter magasságban is jelentős. Ez komoly probléma elé állíthatta a boltozat építőit, hiszen a felmenő falakat nem lógathatták le az alapról, és a poligonsarkokat sem mozdíthatták el jelentősen, hiszen akkor a már megkezdett támpillérek nem estek volna a poligonsarkokba. A boltozat kőfaragványainak gyártását szabályosan kezdték, hiszen a nyugati szakasz hármas bordaindításai, és zárókövének tengelyei is teljesen szimmetrikusak.(117-63-117-63 fok) A szentélypoligon faloszlopai is szögfelezőben készültek. Az alaprajzi torzulást a kőelemek egymáson való minimális elforgatásával próbálták korrigálni. Ez a torzulás még a boltozat vállainak szintjén is olya nagy lehetett, hogy a poligon zárókövét a torzulásnak megfelelően kellett faragniuk, amit tengelyei által kimettszett szögek illusztrálnak. (110-70-33-34-43-70 fok)

A lavabo fülke medencéjének hiányzó töredékei előkerültek, és illeszkednek a helyén lévőhöz. Formai kiképzése szerint poligonális volt.
A szentélybelsőben előkerült néhány olyan kis filigrán keresztmetszetű faragványtöredék, mely a felsorolt szerkezetek közül egyikhez sem tartozhatott. A szentélybelső egy kis részének feltárása még várat magára, reméljük hogy innen további töredékek fognak előkerülni

Kovács István



RAJZOK - KÉPEK









  VISSZA