MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2012-01-29
 
A Pálos Szerzetes Rend Magyarországon
Írások, tanulmányok a Pálos Szerzetes Rendről, a Rend történetéről. Korábbi cikkeink, A kolostorok romjainak megjelenítése a Google térképén. Pálos zarándokút (?)
Kezdő oldal
Remete Szent Pál élete
Az interneten publikált írások segítségével mutatjuk be a Pálos Rend névadójának, Remete Szent Pálnak az életét
-tovább-
A Pálos Szerzetes Rend történet
Cikkek, írások segítségével mutatjuk be a magyarországi Pálos Rend történetét
-tovább-
A magyarországi Pálos Szerzetes Rend emlékei
Itt bemutatjuk a fennmaradt, és már publikált Pálos kolostorokromokat
-tovább-
Zarándokút a pálos emlékek érintésével
Korábbi írásaink a pálos emlékekkel kapcsolatban
 
A Pálos rend címere


vissza a főoldalra
A Pálos Szerzetes Rend egykori kolostorai
Badacsony (Badacsonytomaj)
Bajcs (Nagytótfalu)
Bakonyszentjakab
Budaszentlőrinc
Bükkszentlélek (Dédes)
Csatka
Csut (Csőt)
Diósgyőr (Miskolc)
Dömös
Elek (Kehida)
Enyere (Töttösenyere)
Fehéregyház (Budapest III. ker.)
Felnémet (Eger-Felnémet)
Gönc, ispotály
Gönc (Telkibánya)
Gönc (Göncruszka)
Hangony (Göncruszka)
Henye (Balatonhenye)
Idegsyt (Ydegzud)
Iharos
Kács
Kenderes (Heves m.)
Kisbáté (Gercseny?)
Klastrompuszta
Köveskút (Salföld)
Lád (Sajólád)
Martinyi, Háromhegy
Máriacsalád-puszta
Mindszent (Balatonszemes)
Nagyvázsony
Nostre (Márianosztra)
Örményes (Kehida)
Patacs (Jakab-hegy)
Patacs (Pécs)
Pilisszentlélek
Polgárszentpéter
Porva (Veszpém m.)
Regéc (Erdőhorváti)
Szakácsi (Nagyszakácsi)
Szentkereszt (Keresztúr)
Szentlászló (Bírján)
Szentlászló (Pilisszentlászló)
Szentlélek (Pilisszentlélek)
Szentlőrinc (Bp. II. ker.)
Szentmihályköve (Tóti)
Szentpéter (Pogányszentpéter)
Szerdahely (Kaposszerdahely)
Tálod (Pula)
Tiszaberek
Tokaj
Told (Karád-Toldpuszta)
Toronyalja (Pusztatorony)
Torna (Tüskevár)
Újháza (Kurityán)
Újhely (Sátoraljaújhely)
Uzsa (Lesenceivánd)
Vállus
Veresmart (Abasár)
Visegrád
Zsámbék
Forrás: dr. Guzsik Tamás, A pálos rend építészete a középkori magyarországon 2003.
 
 
 
 
 
 
Badacsony
1263 előtt jött létre a Lád nemzetségbirtoka közelében, alapítói valószinűleg helyi nemesek. A rend első kolostorai között írták össze 1263-ban. 1851-ben a romjai még ismertek, 1888-ban Ádám istván már csak a helyét azonosította. A badacsony keleti oldalán, a Klastromkút nevű forrás közelében fölismerhető kolostorhely, észlelhető építészeti részlet nélkül.

Forrás: dr. Guzsik Tamás A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (*)
 
Bajcs
1280-83 között alapította a Kán nb. Siklósi család, 1542-től néptelenedett el. A XVIII. században még álló rom helyén ma csak fölismerhetetlen kolostorhely van a Kilissa-dűlőben.
Forrás:(*)
Részletes leírás: Patton Gábor A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében
 
Bakonyszentjakab
A Tapolcához közeli Sáska községtől É-ra az erdőben a piros jelzés az Emberkő szikla mellett halad el, majd egy forrástól kis ösvény vezet az egykori Szent Jakab kolostorhoz. A 19. században Rómer Flóris még lerajzolta a templom szentélytornyát, ma csak az alapfalak egy része sejlik az aljnövényzetben
(Bárdossy Pál)

dr. Guzsik Tamás , Pál veszpémi püspök 1263-as összeírásának elemzése
"a következő kolostor, Szentjakab (Sáska, Bakonyszentjakab) esetén is. Talán a bakonyszentjakabi kolostor lehetett a remeték birtokában olyan szálláshely, mely egy vizitációt végző püspök fogadására méltó és alkalmas volt. Legegyszerűbben Tapolcáról Sáska község érintésével érhető el.
A nagy kiterjedésű kolostor alapfalai ma csak sejthetők az aljnövényzetben, csupán az egykori szentélytorony Dny-i sarokfala magasodik fel kb. 2-3 méterre. A múlt században a romoknál megfordult Rómer Flóris még látta és lerajzolta a templom akkor 7-8 m magasan álló szentély-tornyát és a kolostor teljes alaprajzát (Rómer, Jegyzetkönyv, I., 5-7.pp.), de Ádám Iván 1888-ban készült leírása is ezt az állapotot jelzi. A romokat látva s a XIX. században még álló részleteket értékelve nehéz elfogadni Pál püspök vizitációjának a végkövetkeztetését, mely szerint a remeték anyagi feltételei nem biztosítottak ahhoz, hogy az ágostoni regula szerint éljenek.
De ez a kétely fordítva is igaz: egy kialakuló, éppen renddé szerveződő remete-közösség hogyan hozhatott létre már a kezdetekkor ilyen méretű és igényességű épületet? Mert Szentjakab mind kiterjedésében, mind építészeti kvalitása alapján messze túllép az adott kor "szükségleti" építészetének a színvonalán.
Korábbi kutatóknál (Benger, Rupp) felmerül az 1218-as alapítás, némi topográfiai zavarral tetézve: "Abb. S.Jacobi de Ziliz" vagy "Abb.S. Jacobi de Simigh" elnevezések egyértelműen az 1061-ben alapított zselicszentjakabi apátságra vonatkoznak de a névrontás (Simigh = Somogy, de = Sümeg) alapot teremthet egy Sümeg-környéki Sz. Jakab kolostor feltételezésére is. Más források (Thúróczy, Péterffy) pedig egy hasonló nevű ciszterci monostort említenek, "degunt ad S.Jacobi ecclesiam Cisterciensis" megjelöléssel, bár azt egyértelműen "de insula Danubii"-nek tartják.
Mindenesetre a rajzokon szereplő bakonyszentjakabi szentélytornyos megoldás építészetileg is azt sugallja, hogy ezt az épületet nem a remeték hozták létre, hanem egy már meglévő, korábbi és ismeretlen eredetű kolostort vettek át és használtak az 1263-as összeírás idején. Maga a szentélytorony nem jellemző a magyar romanikában, de éppen Veszprém megyében néhány parochiális templomon fellelhető, s néhány korai pálos templomon is elképzelhető (Taliándörögd, Káptalantóti-Bács, Mindszentkálla-Veléte, Sáska-Dabas, ill. Badacsony, Vállus-Szentmiklóskút, Somogy megyé-ben Gamás-Vetahida, stb.). Bakonyszentjakab is köznemesi alapítású volt, az alapító Rátót nembeli Keszi (Gyulakeszi) családról egy 1307-es oklevélből értesülünk. A kolostor a középkor folyamán végig működött, csak 1563 körül néptelenedett el. A környező falvakban számos hagyomány őrzi az egykori pálos kolostor emlékét - még a jelenlegi tanulmányunkban szereplő Pál püspökről is szól tavaszköszöntő rigmus. A múlt századi leírások és rajzok, valamint a helyszíni felmérések alapján az épület rekonstrukcióját el lehetett készíteni."


(Ábra: Bakonyszentjakab alaprajza és tömegvázlata)A bakonyszentjakabi pálos kolostor alaprajza és elvi rekonstrukciója (szerző munkája).
Eredeti közlés:Architectura Hungariae


Forrás:Bárdossy Pál
 
Budaszentlőrinc
A mai Budakeszi út 91–95. sz. teleknél Szent Lőrincnek szentelt kápolnát létesítettek, amelyről 1290-es forrás maradt fenn. A kápolnát egy remete gondjaira bízták. A helyet utóbb Budaszentlőrincnek nevezték.
1301 körül kezdték építeni Budaszentlőrincen a Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostort, melyet a negyedik prior, Lőrinc, 1308-ban a rend főkolostorává tett, és fennállásáig e minőségében működött. A kolostorhoz fürdőházat is építettek. Károly Róbert király az első jelentős donátorok között volt, csakúgy, mint Henc fia János, aki a környékbeli erdőket a rendnek adományozta.
1381-től a kolostor búcsújáróhellyé vált, miután a rend bőkezű támogatója, Nagy Lajos király itáliai hadjárata nyomán ide hozatták Remete Szent Pál testét, amelyet Budaszentlőrincen temettek újra. Kevesek által ismert tény, hogy a király Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, társ-védőszentként. A király adományai nyomán további jelentős építkezés kezdődött a területen, mely 1403-ban fejeződött be.
A Magyar Pálos Rend tagja volt Bátori vagy Báthory László (cc1420–1484), a név helyesírása a történészek szerint bizonytalan. A szerzetes, hogy munkájának szentelhesse minden idejét, a perjel engedélyével felköltözött a zárda melletti hegyen található, rejtélyes és róla elnevezett Bátori-barlangba, ahol 1437–1457 között lakott, és lefordította a Szentírást. Egészsége megrendülése miatt azonban visszatért a kolostorba, ahol a Szent István oltár előtti kriptában helyezték örök nyugalomra. A későbbiekben a földrajzi névként is használatos Budaszentlőrinc kifejezés lassan a feledés homályába merült, mivel az itteni fényes kolostor és templom, a mohácsi vész után a török pusztítás martaléka lett. A barátok könyvtáruk és ereklyéik egy részét magukkal hurcolva elmenekültek, Budaszentlőrincet a török csapatok felgyújtották, és földig rombolták. Elhurcoltak minden kódexet, eltűnt a magyar Biblia is.
1527-ben Remete Szent Pál ereklyéjét Trencsén (Trenčín) várába vitték, ahol egy tűzvész során végképp eggyévált a magyar földdel. A pálos kincstárt Felsőelefántra (Horné Lefantovce), majd a horvátországi Lepoglavára menekítették

Forrás: Wikipédia

Forrás: templom.hu

.Forrás: CIVERTÁN_légifotók
 
Bükkszentlélek
A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére elnevezett kolostor titulusáról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a kolostor falainak is jelentős maradványai vannak. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m, szélessége 9,5 m.

1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14.-15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.

Forrás:Wikipédia

Miskolcon alkotott az 1906-70-es években Ferenczy Károly (alias Carló). Föbb munkái: A diósgyőri vár helyreállítása és a diósgyőri lakótelep (un. szalagházak) megálmodása, a kurityáni és a szentlékei pálos kolostorok templom részének feltárása és konzerválása/részleges helyreálítása. Tevékenységét kortársaihoz hasonlóan meghatározta a korai vasbeton építészet. Munkáiban, a kiegészítésekben a velencei carta szellemében vasbeton elemeket, köfaragvány-utánzatokat használt. Sajnos e beavatkozások viszafordíthatatlan károkat okoztak az épületfizika törvényszerűségeinek figyelmen kívül hagyása miatt. Jelenleg a beton elemekkel kiegészített diadalív is romlásnak indult.
Szerkesztő Ka

 
Csatka
1357-1361 k. (más források szerint 1350-1355 k.) alapította Kont Miklós nádor. temploma 1350-1361 k. épült, 1390-ben szentelték föl. 1552-ben elnéptelenedett, 1738-tól a falu plébániatemploma. Téralakításában ("ál-háromhajós") Tüskevárral rokon.
Forrás: (*)
ábra_ Ádám István


 
Csut
Az 1264-ben IV. Béla király által alapított premontrei prépstságot 1475-1477 között Mátyás király adta a pálosoknak. 1526 után (más források szerint 1541 után) elnéptelenedett. Az egykori Három-szigeti romoknak ma már nincs nyoma. A középkori Csut területén 1942-ben föltárt templom nem azonos a pálosok kolostorával.
Forrás: (*)
 
Diósgyőr
A pálos kolostort az Ákos nembéli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. II. József, a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.
Forrás:Wikipédia

A bükkszentkereszti r. katolikus templom berendezése (bukkszentkereszt.hu)
A templom belső berendezései a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származnak. Ugyanis II. József 1786-ban rendeletileg feloszlatta a pálos rendet és a koronauradalom, mint tulajdonos adományozta a belső berendezést az újhutai templomnak. Így került ide a szószék, a Mária-oltár és az orgona. Ezeket a berendezéseket annak idején a sajóládi pálosok készítették a diósgyőri pálos rendház részére. A csodálatosan szép kivitelű szószéknek külön érdekessége, hogy az oldalán domborművel ábrázolt négy evangélista - eltérően az eredeti ruházatuktól - fehér pálos öltözetben van ábrázolva, igazolva azt, hogy pálos szerzetesek készítették. A templom főoltára a Szent Ferenc felmagasztalása témát ábrázolja. Értékes emléke a mennyezetről lecsüngő üvegcsillár, melyet a Bükk hegység utolsó üveggyárosa ajándékozott a templom részére 1887-ben.

 
Dömös

1107-ben fölszentelt, Álmos herceg által alapított prépostság, ezt 1446-ban adta IV. Jenő pápa a pálosoknak. Röviddel ezután V. Miklós pápa visszaállította a prépostságot. A XI.-XII. századi háromhajós templom és a kolostor föltárt és helyreállított alapfalai a falu fölötti dombon állnak.
Forrás:(*)
Bővebben: Dömös

 
Elek
(Kehida-Batátsziget, Zala megye) 1250-1263 között keletkezett, s még 1378 előtt néptelenné vált, lakói a közeli Örményesre költöztek. Helyét a hagyományok és a Zala árterén egy kis domb összefüggő kultúrrétege mutatja ill. örzi.
Forrás:(*)
 
Enyere
(Töttösenyere, Zala megye) 1336-1339 között alapította az Enyerei család (helyi nemesek), később a kegyura a Kanizsai család volt. A XVI. század folyamán (1543) elnéptelenedett. Ma a falu melletti szőlőhegyen csak a hagyomány őrzi a helyét és az emlékét ("Barátok" dűlő).
Forrás: (*)
 
Gönc

 
Nagyvázsony
A mondai hagyomány szerint Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült volna a kolostor. Az alapítók célja az volt, hogy ez legyen családi temetkezőhelyük. Az alapítók bőkezűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a hagyomány szerint 26 személy eltartására volt elégséges az alapítvány. Kinizsit valóban ide is temették (1494 végén). Sírját föltárták, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom.


A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nem igen törődtek vele, bár védett műemlék.


Temploma nagyméretű (31 m hosszú, szentélye 8, hajója 9,5 m széles), egyhajós, sokszögzáródású szentélyű. Egykor pompás gótikus hálóboltozat fedte. A szentély végfala teljes magasságban megmaradt. A templom hajójának alapfalai maradtak. A templom északi oldalához épült hozzá a kolostori négyszög, amelynek a templomhoz közeli falrészletei magasabban állnak. A kolostorhoz gazdasági épületek is tartoztak. Az egészet fal övezte, amelyet 1959-ben csak részben tártak föl az Éri István régész által vezetett ásatás során. A kolostorban művelt, buzgó szerzetesek éltek. Munkálkodásuk gyümölcsei közül máig fönnmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémi apácák számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta (1518 körül). Az ásatás tanúsága szerint a kolostorban magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek. (Wikipédia)



Fotók: CIVERTÁN_Légifotók