2009-11-09

TÉMÁINK:

Bánfalvy Anna tájépítész írása a Népkertről

A Népkert régi térképeken, archív fotókon

Fényképek a Népkertről 2008. őszén

Fényképek a Népkertről 2009. őszén

A Népkerttel szomszédos Evangélikus temető

Vetítő_flash mozi



 

MISKOLC........A NÉPKERT................HANGULATKÉPEK EGY VÁROSI PARK VÉDELMÉÉRT
A MISKOLCI NÉPKERT

Előkészítő dokumentáció
történeti kert védéséhez

Készítette: Bánfalvy Anna
KÖH Miskolci Iroda
2008. november



TARTALOMJEGYZÉK

A NÉPKERT KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, SZOBROK A NÉPKERTBEN
NÉPKERTI VIGADÓ
SZOBORPARK
JÁTSZÓTÉR
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA
SPORTCSARNOK, SPORTPÁLYÁK
RÉGÉSZETI JELENTŐSÉG
TÉRKÉPELEMZÉSEK
NÖVÉNYÁLLOMÁNY
MINDSZENTI EVANGÉLIKUS ÉS KATOLIKUS TEMETŐK
A NÉPKERT JELENE
MELLÉKLETEK

FORRÁSOK

 

A címoldalon a Népkertben található Erzsébet királyné mellszobra látható egy 1904-es képeslapon.

 

 

Miskolc belvárosának legnagyobb, és – sajnos szinte egyetlen – közparkja, közhasználatú zöldfelülete a Népkert. Területe jelenleg 56.921 m2. Kelet-nyugati irányú hossztengelyű, négyzetes terület. Keleten a belváros egyik nagyforgalmú útja, a Király út határolja, nyugati határvonala a Görgey Artúr utca.
Északi részén köztér, a Városi Sportcsarnok és Jégcsarnok, Műjégpálya található, illetve a Mindszenti evangélikus és katolikus temetők, délen a Budai József utca, villanegyed és a Szigligeti tér. A városban fontos szerepet tölt be kialakulásától kezdve, és ma is közkedvelt a város lakóinak körében.

A Népkert annak északi oldalában található evangélikus és katolikus temetőkkel, valamint a Népkert nyugati végében, az Avas hegyoldalban található Kálváriával együtt közel 140 éve egy történeti egységet alkot, a belváros „zöld magja”.

 

(Forrás: GoogleEarth, 2008. 12.15.)
 


A NÉPKERT KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETE


Az alábbi adatok, szemelvények Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben című könyvsorozatából származnak.A parkot az 1870-es évek elején alakították ki. Ekkor a terület a város határán feküdt, déli oldalán mezőgazdasági területek húzódtak. Egy közkert kialakításának ötlete több miskolci vezetőben felmerült: Soltész Nagy Kálmán polgármester, Lévay József vármegyei tisztviselő és Losonczy Farkas Károly polgármester (1873-78) egyaránt javasolta és támogatta a Népkert kialakítását. A Népkert Soltész Nagy Kálmán polgármestersége (1878-1901) alatt készült el. Losonczyról pedig a Népkert melletti első utca kapta a nevét (ezt 1940-ben nevezték át Budai József utcára).
Dobrossy II. (1995) p:16-17.

Musitzky Luczián (182?-1896, Miskolc egyik díszpolgárának neve szorosan kapcsolódik Miskolc parkosításához. 1881-ben vetődött fel az Avas rendezésének gondolata: részben köz-, részben magánpénzekből és támogatásokból az elhanyagolt dombon teraszos, sétautakkal feltárt, virágokkal és fákkal parkosított ligetté kívánták alakítani. Az elképzeléshez kapcsolódott a Kálvária-domb és az Erzsébet-kert (mai Népkert) területe is.

Miskolcon 1897-ben indult meg a villamos közlekedés. Az első vonalak közt volt a Népkert-Vigadóig tartó szárnyvonal, mely szintén jelzi, hogy funkcionálisan fontos részét képezte a városnak a közkert.

A Népkert és a Semmelweiss Kórház között 1913-ban épültek házak, az ún. Agrártelepen. Ennek kialakítása egy összvárosi program része volt. A program célja a Népkert-Kórház-Vasúti rendező között egy tisztviselő-telep és munkás-kolónia kialakítása. A Népkert déli oldalán ma is nagyrészt ezekből a villaépületekből álló negyed található.

Dr. Fekete Bertalan a II. világhábórú kezdetekor egyik céljaként a Népkert felújítását tűzte ki. Ekkor meg is valósult a közpark rendezése és újraparkosítása.
Dobrossy II. (1995) p.45.

1944 június 2-án az amerikai bombázások következtében a Népkert keleti része megsérült.
A város a II. világháború utáni építkezéseknek köszönhetően a Népkert beépült a városi szövetbe, Miskolc teljesen körülvette a korábban városszéli területnek számító Népkertet.

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, SZOBROK A NÉPKERTBEN


Népkerti Vigadó

A kelet-nyugat irányban elnyúló Népkert közepén találjuk a Miskolci Vigadót. A XIX. század végén épült a régi vigadó, vagy Lövölde-épület (favázas épület, épült 1885-88 közt). A szórakozni járók azonban hiányolták, hogy nincs egy megfelelő tánctér, így a tavaszi és nyári mulatságok a Népkertben folynak. 1896-ra tehát megfogalmazódott az igény, hogy épüljön újabb vigadó, melyben tánctér, büfé, karzatos belső is legyen, oldalt pedig könnyen megnyitható legyen a kert felé. 1898-ra készültek el Adler Károly tervei. Gondot okozott az épület elhelyezése: a régi kert jól kigondolt rendszerét, sétányait nem akarták megbontani, feláldozni, ezért a Lövölde-kert mellett megvásároltak egy 1400 öles területet. Ezen a területen – a miniszteri jóváhagyást követően – 1902-03 között fel is épült az új (már téglából készült) Vigadó.

Az 1910-es évektől fellendülés kezdődött a Vigadó, és ennek kapcsán a Népkert életében is. 1914-ben „Új Népkertről” beszéltek, hiszen áttervezték a park korábbi úthálózatát, tengelyében széles bejárót alakítottak ki, mely az egész kerten végighaladt. Ennek kiteresedése a Vigadó előtti Körönd. Az épület déli teraszával szemben olyan teret alakítottak ki, ahová 1000 tulipánt ültettek! Ezen a területen rendezték vasárnaponként a déli katonai térzenéket. A sétányok ívlámpás kivilágítást kaptak, így este is kellemes sétákat lehetett tenni a parkban.

Ahogy az új Vigadó betöltötte funkcióját, felmerült a gondolat, hogy a régi, faszerkezetes vigadót sportteleppé alakítsák. Így vált belőle a Miskolci Sport Egyesület csarnoka, melyhez a műjégpálya és immár 12 teniszpálya tartozott. A korcsolya egyletnek több, mint ezer tagja volt, a teniszpályákat pedig rendszeresen több száz vendég kereste fel.

Az első világháború alatt és azt követően a Vigadó egy időre háttérbe szorult.

1920-ban felmerült az az ötlet, hogy a Vigadóba telepítsék a múzeumot. Szükség volt ugyanis új múzeumra, a Vigadó hasznosításával pedig mindig gondok voltak, elrendezésé kedvezőtlennek tartották. Végül új épületet emeltek a múzeum számára, a Népkerttel szemben, a mai Görgey Artúr utcában. Itt kapott helyet a Herman Ottó Megyei Múzeumi Igazgatóság.
Dobrossy VI. (1999) p.45.

A Vigadó épületét nem tartották megfelelőnek, ezért Hajós Alfréd tervei alapján 1927-ben átalakították: tornacsarnokot alakítottak ki az épületben, melyet a Miskolci Atletika Körnek engedtek át 25 évre. A vendéglő részt is átalakították, kényelmes, elegáns megjelenést kapott, teraszokat kapcsoltak hozzá. Ekkor nyerte el mai formáját az épület. A kibővült funkcióra utalva terjedt el a Sport Vendéglő elnevezés.

A II. világháborút követően nem sokat tudunk az épület sorsáról, annyi biztos, hogy állapota a ’80-as évekre nagyon leromlott. 1994-ben döntés született, hogy a város eladja a Vigadót. Az új tulajdonos kezében a Vigadó megújult, 1997-ben adták át a felújított épületet. Ma is Miskolc patinás éttermei közé tartozik.
Dobrossy I. (2006) p.429-435.

 

A Népkerti Vigadó épülete 2008-ban. (saját felvétel)
 

Szoborpark


A Népkert nyugati részén, a középső hosszanti fősétány mentén szoborpark található. A bronz mellszobrok közül ma már csak Hunfalvy Pál és Tompa Mihály szobra áll, a többit ellopták.
 

Szoborpark a középső fősétány mentén. (saját felvétel) ...........Hunfalvy Pál mellszobra. (saját felvétel)
 

Játszótér


A Népkert keleti felében, nagy ligetes területen játszótér volt, a hagyományos piros fém játékokkal (az 1990-es évek végéig). A mai huszonévesek közül sokan itt nőttek fel. A Népkert belsejében volt, szép környezetben, a közlekedési utaktól távol. A játszóteret sajnos elbontották, és helyére nem is építettek újat. Egy-két év elteltével egy sokkal kisebb játszóteret alakítottak ki a Népkert délkeleti részében, olyan helyen, ami nem is igazán alkalmas erre a célra. Alig néhány játékot helyeztek ki, de ezek is már jórészt használhatatlanok, mert gyenge minőségű, rönkfa játékok voltak. Egyes elemei kifejezettem balesetveszélyesek. Ehhez a játszótérhez tartozik egy drótkötél csúszka-pálya is, a Népkert keleti szélében lett felállítva, elég közel a forgalmas Király úthoz.

Hiánypótlásként mintegy két évvel ezelőtt újabb játszóteret adtak át, ez már az uniós szabványoknak megfelelő játékokból (mászóvár, egyensúlyozó, stb.) készült, esésvédő burkolattal. Elhelyezése igen kedvezőtlen és átgondolatlan: a Népkert nyugati sarkában, a forgalmas Görgey Artúr úttól alig pár méterre található, ahol por, szennyezett levegő és állandó zaj van.
 

Erzsébet királyné szobra


A Népkert közepén találjuk Erzsébet királyné szobrát. 1899. június 17-én avatták fel a Népkert Lövölde-kertnek nevezett részében (amit ezt követően Erzsébet-kertnek neveztek). A mellszobor Stróbl Alajos munkája, a Beschorner budapesti ércöntőgyárban készült. Hazánkban ez volt az első ilyen szobor, a királyné halála után egy évvel emelték. A szobrot a kert közepén, szabad területen állították arccal nyugat felé, két méter magas, antik görög stílusú gránit lépcsőkön álló vörös kőalapzatra. A miskolci szobor olyannyira korainak számít, hogy a fővárosban is csak 33 évvel később, 1932-ben állítottak hasonlót a királyné tiszteletére. A szobrot később eltávolították helyéről, egy időre eltűnt, majd a múzeumhoz került. Az eredetiről készített reprodukciót ma is láthatjuk a Népkertben. Az eredeti talapzatra helyezett szobrot 1998-ban avatták fel (ez valami oknál fogva észak felé néz).
 

Erzsébet királyné szobra. (saját felvétel)
 

Sportcsarnok, sportpályák


A Népkertben az első sportcsarnok a régi Vigadó épülete volt. A XX. század elején már működött a Műjégpálya, és 12 teniszpálya is. Ezekhez egy 30 főt kiszolgáló öltöző tartozott. (Ezek helyén ma is sportpálya van.) A népkerti sportpálya felújítását az 1947-50 közötti időszakban, hároméves terv keretében végezték el.
Dobrossy V. (1998) p.241.


Az 1960-as években jelentkezett az igény egy nagy, fedett sportcsarnok kialakítására. A Népkert szélén 1970-ben épült fel a mai városi Sportcsarnok, mögötte Műjégpálya volt (és van ma is). 2006-ban egy új, nemzetközi versenyeknek is megfelelő Jégcsarnokot kapcsoltak a Sportcsarnok keleti oldalához. Miskolcon csak itt, a Népkertben lehet korcsolyázni, a Sportcsarnok pedig a legnagyobb fedett csarnok a városban.

A Jégcsarnok és a Műjégpálya mögött aszfaltozott sportpályák találhatóak, kissé elhanyagolt állapotban.

RÉGÉSZETI JELENTŐSÉG

A Népkert északkeleti részén (sportpályák mellett) régészeti lelőhely található, melynek KÖH régészeti azonosítója 16722. A lelőhelyen (melynek EOV koordinátái: 88-134-es lap, X:307230, Y:779510) újkori temető van.
 

TÉRKÉPELEMZÉSEK


A III. katonai felmérés térképén a kacskaringós utcácskák szövetéből és beépített területekből jól kitűnik a Népkert területe, mely igen tekintélyes méretekkel büszkélkedhet. Kelet-nyugati hossztengellyel rendelkezik. Megfigyelhető, hogy az Avas keleti lejtőjén található (ma is meglévő) Kálvária a Népkert hossztengelyében van, a Népkertből remek rálátással a domboldalra, a kápolnára és a stációkra.
 
Miskolc a III. katonai felmérés térképén (1883 XIII 23 b) 1883-ból.  


Az 1883-as térképen már jól látható a terület díszkert jellege. A temető és a kórház közti területet sétautak tárják fel, ezek fásított gyepes felületeket fognak közre. A kert „hátsó”, keleti végében ligetes-fás terület lehetett. A kert közepén nagyobb nyílt terület van, a sétautak itt kiteresednek.

A térkép a Népkert északi oldalában már jelzi a ma is meglévő temetőt.

 

 

 

A Népkert a III. katonai felmérés térképén (1883 XIII 23 b) 1883-ból.

 
A Népkert, a temetők és a Kálvária egy 1885-ös térképen

II. József korabeli térképkivágat

 

Egy 1885-ből származó térképen a Népkert nyugati felének kialakítását láthatjuk. A parkot angolkert stílusát idéző utacskák tárják fel, hosszanti tengelyében egyenes sétány fut végig. (Ez a ma is meglévő kettős gesztenye-allé elődje.) A sétány két kis terecskében szélesedik ki a park közepén. A Népkerttől északra található temetőkben elszórtan ültetett faállományt jelez a térkép. A Kálvária ösvénye is látható az avasi hegyoldalon.

A II. József korabeli térképek alapján összeállított ábrázolás nem részletezi a Népkert és a temetők kialakítását, sétányait, növényzetének elrendezését.

Itt is megjelenik az Avas oldalában a Kálvária, a stációk előtt végighaladó, felfelé szerpentinező ösvénye.
 

1910-es térkép részlete.

Az 1910-es térképen a Népkert, a két (három ?) temető és a Kálvária is jól látható. A Népkert sétányainak vonalvezetése igen érdekes, kacskaringós, mégis szimmetrikus hatású. A térkép aprólékosan mutatja be a park rendszerét. A kert keleti és nyugati térfelében is látható „központi” kiteresedés, a hossztengelyben pedig – mint állandó elem – az egyenes allé található. A Népkert és az evangélikus temető között még „üres” terület is látható, itt pár évvel később alakították ki a teniszpályákat.

 


XX. század eleji térkép a Népkertről és környezetéről.

Ezen a térképen XX. század eleji állapotot láthatunk. Ekkorra tehetjük a Népkert fénykorát, ekkor teljesedett ki mind szórakozási, mind sportolási lehetőségeit tekintve. A térképen kiválóan látható a Népkert szerkezete, úthálózata, zöldfelületi rendszere. Megfigyelhető egy szerves egységet alkotó, elnyújtott téglalap alakú terület és északnyugaton egy más szerkezetű, kisebb rész (ma itt áll a Sposrtcsarnok). Ennek folytatásában található a Vigadó, tőle északra a Műjégpálya. Ezektől keletre következnek a sportpályák, ezen a térképen 10 darab teniszpálya látható, valamint az öltöző épület közvetlenül a Vigadó szomszédságában.

A nagyobb, téglalap alakú egység két szélén és tengelyvonalában nyílegyenes utak futnak, a kert teljes hosszában. A középső út szimmetria-tengelyt képez. A sétányok közt az egyenes vonalvezetésűek dominálnak, de a kert első felében szembetűnő motívum az oválist alkotó, négy íves sétány. A kert keleti felében két körágyás is található. A kert nyugati része tagoltabb, keleti fele nagyvonalúbb, egyszerűbb kialakítású. Ez utóbbi részen található egyenes sétányok, valamint a kelet-nyugati két szélső és középső vezér-sétány ma is megvan.

 

Miskolc egy 1965-ös várostérképen
 

A Népkert és környezete az 1965-ös térképen

1967-es térképkivágat
 
Az előbbi térképeken a Népkert már jelentősen átalakult - ez valószínűleg a gondozás, fenntartó munkák elmaradásának eredménye. Mégis, látható, hogy a város egyetlen közhasználatú, nagy kiterjedésű parkja, a temetőkkel együtt a belváros egyetlen zöld foltja.

A mai állapothoz képest még nagyobb a kert területe: a mai nevén Király utca (akkor Szilágyi Dezső utca) ekkor még nem szeli át a területet, leválasztva ezzel a keleti sportpályát (ma Volán pálya, főként salakmotorosok használják). A Népkert közepén a Vigadó és a Műjégpálya épületei vannak jelölve. Azóta a megépült Király út – mely a város egyik legterheltebb, keresztirányú forgalmat bonyolító útja – leválasztja a keleti sportpályát, megcsonkítva a Népkertet, egységét megtörve.
 

A Népkert és környezete a jelenleg érvényes Miskolci Helyi Építési Szabályzatban.
 

NÖVÉNYÁLLOMÁNY


A kert növényállományában ma is jó állapotban megvannak a XX. század elején telepített vadgesztenyék, kocsányos és kocsánytalan tölgyek, bükkök. A régi térképeken is látható, és máig megmaradt a park elejétől végéig tartó fősétánya. Ezt gesztenyefa-sorok szegélyezik, melyeket mintegy 100 éve telepítettek. Ez a kettős fasor végigfut a parkon, határozott vonalával vezeti a sétálót és a tekintetet. Minden bizonnyal a XX. század elején a fasorok által közrefogott belső, gyepes területeken szabadonálló díszfák lehettek, mára ezek a fák is annyira megnőttek, hogy csak az alapos szemlélődő fedezi fel a százéves fasort, teljesen egybeolvadnak, a koronák összezártak. A gesztenyék egészségi állapota megfelelő, törzsátmérőjük 70-100 cm közt van. Gesztenyesor található a kertben a keresztirányú (észak-déli) sétányok mentén. A sétányok által határolt területeken belül vegyesen találunk vadgesztenyét, tölgyeket, tűlevelűeket, és az alább említett egyéb fajokat. Ezekben az eredetileg minden bizonnyal ligetes területekben mára a koronák összezártak, a koronafedettség ~75%-os. Az egykori Körönd környékén fenyőket találunk kisebb csoportokban, főként közönséges és szerb lucokat. A park tűlevelűi közül kiemelendőek a fekete fenyők, melyek elszórva itt-ott megjelennek a parkban. Magasságuk meghaladja a gesztenyékét, valószínűleg ezek is a múlt század elején lettek telepítve.

A szomszédos temetőkben is megtaláljuk a (helyenként hézagos) kettős gesztenye fasort, kelet-nyugati irányban, akárcsak a Népkertben. A három kettős fasor minden bizonnyal egyszerre lett telepítve.
 
Faállomány jellemző fajai:
  • Aesculus hippocastanum (vadgesztenye)
  • Fagus sylvatica (bükk)
  • Fagus sylvatica ’Atropurpurea’ (vérbükk)
  • Quercus robour (kocsányos tölgy)
  • Quercus petraea (kocsánytalan tölgy)
  • Tilia cordata (kislevelű hárs)
  • Acer platanoides (korai juhar)
  • Acer pseudoplatanus (hegyi juhar)
  • Quercus rubra (vörös tölgy)
  • Acer saccharinum (ezüst juhar)
  • Celtis australis (déli ostorfa)
  • Pinus nigra (fekete fenyő)
  • Picea abies (közönséges luc)
  • Picea omorika (szerb luc)
  • Sophpra japonica (japán akác)
  • Koelreuteria paniculata (csörgőfa)
A népkerti középső sétány kettős gesztenye fasora. (saját felvételek)
 

A fekete vonallal jelzett gesztenye fasorok ma is megvannak.
A középső, kettős gesztenye fasor között végighaladó sétány nyomvonalán ma is sétány van, kivéve a Népkert nyugati részén, egy ~ 60-70 m-es szakaszon, ahol a fasor gyepes területen halad, és a jelenlegi sétánnyal mintegy 20 fokos szöget zár be.
 

MINDSZENTI EVANGÉLIKUS ÉS KATOLIKUS TEMETŐK


A Népkert északi oldalában húzódik végig az evangélikus temető, ennek északi oldalában pedig a katolikus temetőt találjuk. Ezek egykor a város határát jelentették. Mindkét temető része volt az egykori Mindszent városrésznek, mely Miskolc egyik legrégibb negyede.

Mindkét temetőben, akárcsak a Népkertben K-Ny irányban kettős fasor fut végig, idős gesztenyefákból. Ezek a temetőben különleges hangulatot, meghitt környezetet teremtenek, nyáron tágas árnyékot adnak, védelmezően állnak a sírkertek közepén. Ezek a fasorok adják a temetők fő feltáró útjának vonalát. 2008. novemberében Miskolc Város Közgyűlése napirendi pontként tárgyalta a miskolci temetőkben található, a városhoz kapcsolódó hírességek és háborús hősök sírjainak védelem alá helyezését.

Mindkét mindszenti temető bővelkedik a védelemre javasolt sírokban. Az alábbi táblázat a közgyűlési anyagból származik:

 

Kálvária domb



A Kálvária egy régi miskolci képeslapon

 

Az Avas hegy keleti oldalában találjuk a Kálvária dombot. Legkorábban II. József korabeli térképeken jelenik meg, és ettől kezdve minden Miskolc térképen szerepel. Ma a Kálvária stációkápolnái, a sétány, és szovjet katonai temető található a domboldalban.

A terület részét képezi a tervezett miskolci MJT-nek. Máriássy Gábor egri kanonok 1857-ben az Avas mindszenti oldalában mintegy 10 kataszteri hold nagyságú telket vásárolt templomépítés, városszépítés céljára. A Kálvária domb beépítését Rudolf Antal tervezte meg. 1858-64 között készült el a szerpentinező út, a stációkápolnák, a míves kőfaragások, a csabai kapu felőli kerítés és kapu (ez utóbbi kettő már nincs meg, a Herman Ottó Múzeum építésekor elbontották). 1992-ben elkészült a domb felmérése és rehabilitációs terve.
(Dobrossy I, p: 255-257.)

A Kálvária domb a Népkert „meghosszabbításaként” nyúlik fel az avasi domboldalra. Bár a két zöldfelület közé beékelődött a múzeum, történetileg és látványilag mégis összetartozó területek, városépítészeti elemek.
 

A NÉPKERT JELENE

Miskolcon ma érdekes tendencia figyelhető meg a város közterületeivel kapcsolatban. A lakosok örömmel látják, valahányszor egy köztér, utca megújul – és szerencsére ebből az utóbbi években volt több is. A másik oldalról viszont értetlenül, és szomorúan tapasztaljuk, hogy a zöldfelületek csökkennek, értékes növényfelületeket szüntetnek meg, fákat vágnak ki, és helyükre „beton-parkok” épülnek. Az újonnan kialakított közterületeken éppen csak jelzés értékkel jelenik meg egy-egy növény, cserjefolt, ezek általában alacsony növésű cserjék, fa telepítésére a belvárosban (közterületen) tudomásom szerint az elmúlt „fejlesztési időszakban” nem került sor, vagy olyan jelentéktelen, hogy az a városlakók figyelmét is elkerüli. (Pontosítanék: a Hősök terén ültettek néhány fát, a testvérvárosok tiszteletére).

Mintegy 2 éve hatalmas fenyőket és gesztenyefákat vágtak ki a Városi Sportcsarnok előtti térről, annak rendezésekor – ma egy hatalmas, kopár, térkövezett felület.

A Szinva-terasz kialakításakor (~3 éve) apró, kúszó- és elterülő lombú cserjefoltokat ültettek, különben ez is egy kőrengeteg.

A Corvin Ottó utca kétirányúsításakor és körforgalom kialakításakor egész fasorokat vágtak ki, igaz, ültettek helyettük fákat, de azok mintegy 25-30 év múlva lesznek képesek zöldsáv szerep betöltésére (ha gondozásukat folyamatosan megoldják!).Sajnos a belvárosban zöldfelületet alig találni. Az Avas hegyoldala, a Népkert és a szomszédságában található evangélikus és római katolikus temetők jelentik a városban a növénnyel borított, nagyobb összefüggő felületet, de ezek is veszélybe kerülhetnek.


 

Mellékletek


1. Védelemre javasolt sírhelyek, síremlékek. (Miskolc Város Közgyűlées elé terjesztett anyag részlete, 2008. november)

Mindszenti evangélikus temető
(Javasolt 15 síremlék, ebből 2 sír 1848-as)

Csengey Gusztáv (1842-1925)
író, költő, jogakadémiai tanár
egyedi sír
Komáromban született, Budapesten szerzett tanári diplomát, Szolnokon és Aszódon is tanított. 1886-tól az Eperjesi Akadémia tanára. Később dékánja, majd 1902-1906 között rektora. 1919-ben költözött Miskolcra. Számos regény, elbeszélés, történelmi mű szerzője. Mellszobra és utca is emlékeztet rá

Glós Károly (1821-1907)
földbirtokos
egyedi sír
A családi sírban öt generáció nyugszik. Glós Károly neve onnan ismert, hogy Miskolc és Diósgyőr határában földbirtokait, amikor kiparcellázták született meg az ún. Glós kitérő a­ villamosközlekedésben. Fia dr. Glós Károly 1855-1938 között élt és a miskolci Ügyvédi Kamarának több cikluson keresztül elnöke, majd örökös elnöke volt. A sírba 1958-ban temettek utoljára, amelynek fekete márvány sírjele megmaradt, maga a sír a gondozatlanság jeleit mutatja.

Henszelmann Aladár dr. (1889-1943)

orvos
egyedi sír
Bártfán született, Budapesten szerzett orvos doktori oklevelet. Kezdettől röntgen laboratóriumokban dolgozott. 1925-től egyetemi magántanár. 1924-től 1939-ig az Erzsébet Közkórház osztályvezető főorvosa és röntgen orvosa. Az Orvos Gyógyszerész Egyesület elnöke. Számos tudományos munka szerzője. Síremlékét Medgyessy Ferenc készítette.

Jánosik Jánosné, 1893
miskolci polgár
sírjel
Különlegesen alakított öntvényből készült síremléke egyedi védelmet igényel.

Koch család (XIX-XX. század)

miskolci polgárok
kripta
A temető keleti végében kialakított nagyméretű, különleges építészeti alkotás. A kripta a XIX. században készült, védelme mindenképpen indokolt. Használatának nyomai nem lelhetők fel. Levéltári kutatással (kriptaépítési engedély, gyászjelentés gyűjtemény) föltárható, hogy kik nyugszanak a sírboltban.

Kraudy József (1806-1876)

festőművész
egyedi sír
Miskolcon született, könyvkereskedő, majd pénzintézeti alkalmazott volt. Német költők műveit fordította magyarra, amatőr színjátszóként kötődött a miskolci társulathoz, de festőként vált ismertté. Kiemelkedő művészeti alkotása pl. Lévay Józsefet örökíti meg. Főutcai lakóházán (Széchenyi 38. sz.) emléktábla örökíti meg január 22-ét a Magyar Kultúra Napját.

Leszih család (XIX-XX. század)
gépgyáros, ill. muzeológus
kripta
A családi kriptában található a gépgyár alapító Leszih Miksa és felesége földi marad­ványa. Valamint idehelyezték a család egyik utolsó leszármazottját az 1880-1963 között élt Leszih Andort, a Borsod Miskolci Múzeum, majd Herman Ottó Múzeum igazgatóját. Utóbbi nu­mizmatikus volt, Móra Ferenccel, Móricz Zsigmonddal való kapcsolata is ismert, számos tanulmánya mellett. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság sírját az 52/2008. sz. határozatával a Nemzeti Sírkert részérvé nyilvánította.

Lichtenstein család (XIX-XX. század)

országgyűlési képviselő, bankár, főispán
kripta
A miskolci kereskedő család jeles képviselője az 1837-1914 között élt Lichtenstein József, aki 1858-ban vette át apja miskolci cégét. Ő maga végzett közgazdász és pénzügyi szakember volt. 1874-ben az Országos Iparegylet egyik alapítója. 1874-től haláláig Miskolc képviselőtestületének tagja. 1875-től, majd 1878-tól országgyűlési képviselő. Miskolc önállóságáért érdemi munkát végzett, tevékenységét önálló kötetbe is foglalta. Fia az 1875-1949 között élt bankár, 1922-ig főispán Lichtenstein László.

Markó család (XIX-XX. század)
iparos, ill. orvos
kripta
A dinasztiaalapító Markó László felvidéki bőrgyárosként telepedett meg Miskolcon. A család számos tagja közül az 1848-1918 között élt Markó László orvos volt. Bécsben szerzett diplomát, majd 1784-től Miskolcon praktizált.  A XIX. század utolsó évtizedeiben Borsod vármegye főorvosaként sokszínű társadalmi tevékenységet végzett, de publikációi is megjelentek a helyi sajtóban.

Máyer-Domby család (XIX-XX. század)
kereskedő, vendéglátó
kripta
A családi kripta legismertebb egykori személyisége az 1856-1939 között élt Máyer József. A vasgyár valamennyi éttermének volt a bérlője, majd a Sötét kapu melletti ún. Kispipa vendéglőnek lett a tulajdonosa. A Vendéglátók Egyesületének elnöki tisztét töltötte be élete végéig. Bortermelő és borszakértő is volt. Gyermekei révén kapcsolódik a Domby családhoz. 

Radvány István (1832-1918)
malomigazgató
kripta
Rozsnyón született, kereskedőből lett képzett közgazdász. A malomipar magyar szakértőjeként számos európai kiállításon szerepelt. Szervezője és első elnöke volt a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának. Lakása a mai Városház tér 2. sz. alatti saroképület. Temetői kriptája felújítást, de hozzátartozók hiányában védettséget is kíván.

Soós Károly (1823-?)
1848-as honvéd
egyedi sír
A temető II/I parcellájában a második sor 13-as helyén található sírjele. Halálozásának pontos dátuma egyelőre ismeretlen.

Szmik Pál (1799-1864)
miskolci polgár
egyedi sír
A gondozatlan síron különösen nagy értékű, szépen díszített öntvény sírjel található ötsoros felirattal. Egyedi védelme mindenképpen indokolt.

Zathrocz Dániel (1796-1848)

1848-as honvéd,  miskolci polgár
egyedi sír
A rossz állapotban lévő sír és sírjel az I/II parcella 12 sorának 8. helyén található.

Zelenka Pál (1839-1910)

evangélikus püspök, a főrendi ház tagja
egyedi sír
Cseh Brézón született, tanulmányait Pozsonyban és Jénában végezte. 1866-tól Miskolcon jegyző. 1890-től a Tiszai Egyházkerület püspöke. 1890-1910 között a főrendiház tagja volt. Az evangélikus egyház közlönyének alapító szerkesztője és írója volt. Több műve is megjelent nyomtatásban.
 

Mindszenti római katolikus (görög katolikus) temető
(Javasolt 10 síremlék, 1848-as sír már nincsen)

Adorján (Adler) Károly (1849-1905)
építész
egyedi sír
A budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd a Fővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott. 1880-ban lett Miskolc város főmérnöke. Miskolc első városrendezé­si tervét ő készítette el 1897-ben. Az Erzsébet Kórház épületegyüttese, az Erzsé­bet­-fürdő, a Korona szálló, a Vágóhíd és a Lévay József Református Gimnázium is éppúgy az ő tervei alapján készült, mint az Aranyszarvas gyógyszertárnak helyet adó saroképület. A millennium évében megjelentetett kiadványa közzéteszi az addig tervezett és megvalósult középületeinek alap- és homlokzati-rajzait.

Bársony János (1850-1905)

ügyvéd
egyedi sír
Miskolcon született, majd diplomája megszerzése után 1872-től  egyéni ügyvédi irodát nyitott a városban. 1885-től városi ügyész. A Függetlenségi és 48-as párt miskolci alelnöke. 1891-ben házának építésekor kerültek elő azok a kőeszközök, amelyek „Bársony-házi szakócák” néven kerültek be a tudománytörténetbe. Lakóházát a városi szegényápoldára hagyta. Az épületben 1998-tól a Református Tóth Pál Kollégium működik.

Benke József (1781-1855)

színész, tanár, író
egyedi sír
A nagyenyedi református kollégiumban végezte tanulmányait, majd Kolozsváron folytatta, de Bécsben is tanult. A színészek vándoréletét felvállalva 1815-től 1820-ig Miskolchoz kötődött. Ekkor felhagyott a színészettel és leányiskolát alapított, ennek igazgatója is volt. Munkássága és barátsága összekapcsolódott Karacs Teréz miskolci tevékenységével. Vígjátékokat írt, drámákat fordított, korának egyik legműveltebb színészeként tartották számon. Vasráccsal övezett sírján napjainkig frissen cserélik a nemzeti színű szalagot. Lánya Benke Judit, színész nevén Laborfalvy Róza, veje Jókai Mór volt.

Dálnoky Nagy család (XIX-XX. század)
miskolci polgárok
egyedi sír
A több generációt is feltüntető szürkemárvány obeliszk egyik ismert neve az 1862-1937 között élt író és műfordító Dálnoky Nagy Lajos. A másik jeles személyiség az 1860-1921 között élt Dálnoky Nagy Mária, aki Soltész Nagy Kálmán miskolci polgármester felesége volt. A síremléknek láthatóan nincs gondozója, viszont a sírjel és a XIX. századot idéző öntvény sírkerítés miatt is egyedi gondozást kíván, temetőkultúránk megőrzésre méltó emléke.

Duronelli András (1770-1845)

postamester
sírjel
A különleges megmunkálású öntvény sírjelet az 1990-es években eredeti helyéről a temető gondnoki lakása mellé helyezték. Később a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskolába vitték, ahol restaurálás után az épület előtt helyezték el. (Fia Duronelli Alajos, aki 1818-1896 között élt és a szabadságharc alatt nemzetőr hadnagyként szolgált, szintén ebben a temetőben nyugszik. Sírhelyének azonosítása folyamatban van.)

Halmay-Honti család (XIX-XX. század)
két miskolci polgármester
kripta
Halmay Béla 1881-1953 között élt, jogász volt és 1935–1938 között Miskolc város polgármestere. 1952-ben a hortobágyi Borsós tanyára deportálták, hamvai Debrecenből kerültek vissza. Veje volt Honti Béla, aki 1905-1987 között élt, s 1944. májusa és augusztusa között a város egyik vezetője volt. 1952-ben családjával őt is deportálták, 1953-ban tért haza. Mindkettőjük élettörténetét a közelmúltban megjelent levéltári kiadvány dolgozta fel.

Lieb Mihály és Röck Cecília

kincstári sótiszt és felesége
egyedi sír
A feketemárvány családi síremléket 1885-ben Munkácsy Mihály emeltette szülei emlékére. Mai állapotában Tarcsi Lajos mester restaurátor munkáját őrzi. Állapota kifogástalan, megőrzése indokolt.

Minoriták sírboltja

kripta
A temető déli oldalán található kriptasorban található sírboltban 11 személy nyugszik. Közülük ketten alkottak jelentőset a város oktatási és egyháztörténetében. Így az 1845-1917 között élt dr. Bajai Armand és az 1855-1934 élt dr. Csák Cirjék. A sírbolt egyházi védelem alatt áll.

Piva család (XX. század)
cukrászok
kripta
A város XX. századi cukrászatának olasz kapcsolatait képviselték. Legendás név volt a Széchenyi utcai Piva (majd később Napsugár) cukrászda. Ehhez kötődött az 1900-1988 között élt Piva Carlo. Ebben a kriptában nyugszik felesége is, Caterina Mojs (1904-1976). Házasságukból Miskolcon született Andreucció névre hallgató gyermeküket 1938-ban temették itt el. A kriptába három évvel ezelőtt temettek utoljára, akkor Tószegi András cukrászmester került ide, aki a Piva család Olaszországban élő leszármazottjaival a kapcsolatot mindvégig tartotta. A kriptának jelenleg már nincs gondozója.

Szatmári irgalmas nővérek sírboltja (XIX-XX. század)

kripta
Az egyház által is védett sírboltban 16 személy nyugszik. A sírboltot 1918-tól használják, s jelenleg is temetkezési helyül szolgál. Utoljára 1998-ban helyeztek itt nővért végső nyugalomra.
 
Bánfalvy Anna tájépítész  

FORRÁSOK

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben
http://www.karpataljaturizmus.net/latnivalo560.html
 
vissza segítség