MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2013-02-13

Témáink:

- A műemlékvédelem országos metamorfózisa
- A műemlékvédelem regionális, majd megyei agóniája
- Régészet+Műemlékvédelem=Örökségvédelem?
- Mi történt 2012-ben?


- Miskolc -Diósgyőr
- Miskolc-belváros
- Ásatások Miskolcon
- Füzéri vár

- Regéc_Eredmények, tervek
- Boldogkő
-Füzérradvány
- Edelény
- Hernádvécse
- Fáj
- História völgye projekt
- Műemléki közmunka
- NKA pályázat
-MVH pályázatai

Kapcsolódó linkek
- Járási Kormányhivatalok kialakítása
I.
- Járási Kormányhivatalok kialakítása II.
- KÖH
- VÁTI KHT
- MÁG
- Diósgyőri fejlesztések

 


Képek

Diósgyőr_A vár rekonstrukciója
Diósgyőr_Lovagi tornapálya
Miskolc- A főtér program diagramja és látványterve

A Füzéri vár újraépítése és az alkotók

A regéci állagvédelmi munkái

Boldogkői vár fejlesztéése

Edelény l'Huillier-Coburg kastély

Hernádvécse, a volt Sardagna kastély átalakítása

Szubjektív visszatekintő az örökségvédelem 2012-es évére

A műemlékvédelem országos metamorfózisa

2011. évben elindult az örökségvédelem haláltánca. A komplex hatósági munkát végző, regionális irodai rendszerben működő örökségvédelmi hivatal (KÖH) jogászokkal, majd profi hatósági ügyintézőkkel „erősítette” a munkáját 2010-ben. AKIM ajánlatát, hogy az egységes közigazgatás kialakítása érdekében a KÖH adja le az első fokú építésügyi hatósági jogkörét, a hivatal akkori vezetője, Tamási Judit régész visszautasította. Hamarosan a regionális irodákat beintegrálták a Belügyminisztériumhoz tartozó és frissen felállított megyei kormányhivatalokba. Ekkor önálló szakigazgatási szervként működtek több megyére kiterjedő illetékességi területtel. A KÖH látszólagos szakmai felügyelete mellett teljes önállósággal működtek a regionális örökségvédelmi irodák. 2012. július 1. után három polgármester (Eger, Győr, Tata) kezdeményezésére az örökségvédelmi törvény régészetre vonatkozó részének a parlamenti módosítása során azonnali módosító javaslattal elvették az örökségvédelmi irodák I. fokú építési hatósági jogkörét. Ekkor kezdetét vette az örökségvédelem év végéig tartó jogi káosza. 2012. szeptember 20. napjától fizikailag is megszűnt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A hivatal feladatait és embereit három új szervezetbe osztották fel:
A budapesti kormányhivatal keretén belül létrehoztak egy átmeneti hivatalt 2013. január 1-ig. Ebből az intézményből hozták létre decemberben a BM Örökségvédelmi Főosztályát, melynek a jogalkotás a feladata.
A KÖH szakembereit, kutatóit áttették az állami VÁTI KHT-be, mely szervezetnek a szakmai tanácsadás, és a szakmai véleményezés lesz a feladata.
A KÖH utolsó elnöke Cselovszki Zoltán egy vagyongazdálkodási szervezet vezetője lett (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központ), melybe beolvasztották a KÖH irattárát, tervtárát, fotótárát (tehát tudományos háttéranyagait) és ebbe a szervezetbe beolvasztották a MÁG (Műemlékek Állami Gondnoksága) vagyonkezelő és beruházó szervezetet. (Forster..)
Tehát 2012. év végére visszavonhatatlanul megszűnt az örökségvédelem kulturális közigazgatása. A műemlékvédelem, a régészet a belügyminisztérium irányítása alatt hatósági munkavégzésre van ítélve szakmai felügyelet és szakemberek nélkül. A KÖH speciális ismeretekkel rendelkező kollégáinak egy részét nyugdíjazták, más részüket elbocsátották, vagy más kormányhivatali részlegben kaptak helyet.
2013. év elején kialakul az államigazgatás majdnem végleges formája, a megyei és a járási kormányhivatali rendszer. Megyénként néhány kormányhivatalt kiemelnek, és itt megalakulnak a járási építési hivatalok, melyek a kiemelt kormányprojektek I. fokú hatósági engedélyezését fogják elvégezni. A megyeközpontok járási kormányhivatalaiban a járási építési és örökségvédelmi hivatalok alakulnak meg. Ezekben a kiemelt építési ügyek mellett a teljes megye örökségvédelmi hatósági ügyeit fogják intézni.
Összefoglalva 2012. évben az örökségvédelem beintegrálódott az új, egységes magyar közigazgatás rendszerébe és elveszítette kulturális jellegét, kulturális kapcsolatait. Az örökségvédelem egy speciális hatósági feladattá vált. (Járási Kormányhivatalok)

A műemlékvédelem regionális, majd megyei agóniája

Regionális szinten az egységes, országos közigazgatási rendszer kialakítását az egyéni hatalmi ambíciók változatosan árnyalták, mondhatni torzították a felismerhetetlenségig. Az évet új irodavezetővel kezdte a BAZ-Heves megye örökségvédelmi ügyeit intéző örökségvédelmi Iroda. Jogászi segítséggel hetek alatt sikerült a kialakult ügyfél-ügyintézői bizalmi kapcsolatrendszert szétverni és az örökségvédelem kialakult szakmai munkáját jogszabály-felsoroló nyomtatványgyárrá reformálni. E reformer munka eredménye az lett, hogy háromszorosára duzzadt egy-egy ügyirat mérete és az ügyintézési határidő is a háromszorosára nőtt. Az ügyfél centrikus közigazgatás helyett kialakult a jog-centrikus közigazgatás.
Bonyolította a helyzetet, hogy július 1. után megszűnt az új ügyek esetében az I. fokú hatósági jogköre az Irodának és a műemlékek esetében is csak szakhatósági jogköre lett. A műemlékvédelem aktív irányító szerepkörből egy csak jogi eszközökkel rendelkező szemlélő lett az iroda.
Szeptemberben a KÖH megszűnésével egy időben megszűnt az önálló megyei kulturális örökségvédelmi iroda is. A két megye ügyeit intéző szakigazgatási szerv megszűnt, Heves megye megkapta saját örökségvédelmi ügyeinek az intézését. Ezzel egy időben a maradék irodát beolvasztották a megyei kormányhivatal hatósági főosztályába, annak egy csoportja lett. A csoport vezetését a főosztály vezetője vette át. A jogi függetlenség elvesztése ellenére visszaállt az örökségvédelmi ügyekben a szakmai tevékenység súlya és aránya a jogszabályi háttér lehetőségei között.
2013. újra a változás éve lesz. Létrejönnek a járási kormányhivatalok. Két járási kormányhivatal (Ózd és Sárospatak) kiemelt státuszt kap, itt megalakulnak a járási építési hivatalok, és itt fogják az illetékességi területük kiemelt beruházásainak a hatósági engedélyezését végezni. A miskolci járási hivatalban járási építési és örökségvédelmi hivatal alakul, itt a kiemelt ügyek mellett a megye örökségvédelmi hatósági feladatait fogják intézni. Új vezetővel és részben új emberekkel.
Ez az iroda fogja ellátni a kiemelt beruházások hatósági feladatainak, az örökségvédelem hatósági feladatainak, valamint az építésfelügyeleti feladatoknak az I. fokú hatósági szintjét. A megyei kormányhivatalban meglévő építési hivatalon belül fog működni az állami főépítészi csoport mellett az építésügyi, örökségvédelmi és az építésfelügyeleti II. fokú hatóság.

Régészet+Műemlékvédelem=Örökségvédelem?

2001. évben Cselovszki Zoltán elnök irányítása alatt jött létre az egységes örökségvédelmi hivatal, a KÖH. A hivatalba integrálták a műemlékvédelem mellé a régészetet és a műtárgy védelmet. A hivatal a kulturális tálca irányítása alatt működött minisztériumi szervezetként.
A műemlékvédelmet nagy szakmai múltú elődökön felnevelkedett építészmérnökök gyakorolták és irányították. Az egyesítés után az új szervezetbe egy fiatal, agilis régész elit csapat és egy szintén fiatal műtárgyas csapat került be. E két csapat alapvetően meghatározta az akkor alakuló örökségvédelmi jogszabályok tartalmát és irányát. Az addig országosan nem egységes régészet és műtárgyvédelem országos hatósági jogköröket kapott az új hivatalban. Elkezdték kialakítani az országosan egységes régészeti és műtárgy adatbázist.
A KÖH és a szakmai felügyelet a műemlékvédelem rendkívül összetett és sokszor személyes tapasztalaton alapuló hatósági döntéseit elkezdték hatósági szemszögből megreformálni. A hivatal erősítette a hatósági szemléletet jogászok, majd „profi hatósági ügyintézők” felvételével. A KÖH szakmai munkájának az irányításában a gyakorló építészek helyett az elméleti emberek kerültek meghatározó szerepkörbe. A műemlékvédelem szellemi irányítását átvették a régészek, a művészettörténészek. Ezzel a műemlékvédelemben lassan merev, dogmatikus elvek alakultak ki. Megtorpant a műemlékvédelem fejlődése. A műemlékvédelem egyik gyakorlati szellemi bázisa, az ÁMRK is megszűnt. Lehetett látni, hogy a gyakorlattól eltávolodott hivatali és szellemi vezetés egy szimbolikus nagy falnak rohan neki, az egységes közigazgatás kiépítésének. Egyéni politikusi célok által motiválva 2012. év végére megszüntették a kulturális irányítású örökségvédelmet. A régészet gyakorlása visszavonult a megyei és városi múzeumokba, a műtárgy a kiemelt múzeumhoz. Az egységes elvek alapján működő műemlékvédelem megszűnik, mivel egységes szakmai szemléletet alakító és képviselő szervezet nincs, a létrejövő hatóságnak pedig nincs ilyen feladata. Egyéni építészeti ambícióvá válik a műemlék védelme, a múlt értékeihez való viszonyulás, a múlt értékeinek megőrzése, a megőrzés módja. A műemlékvédelem átalakul a romok újraértelmezett átépítésévé, ráépítésévé, átépítésévé. Bár nemzetközi szerződések rögzítik a műemlékvédelem alapvető elveit, szakemberek és szakmai jogszabályok, szakmai konszenzus nélkül sok szárnyaló beruházás fog emléket állítani a művészettörténeti uralom alól felszabadult műemlékvédelem szakmai tévelygéseinek. Egy új korszaka elé néz a műemlékvédelem, a szabályozatlan korszaka elé. Egy ICOMOS vezető mondta a minap: „A műemlék szó mellett meg kell tanulnunk az épített örökség kifejezést !” Most az műemlék védelme helyett építeni fogjuk a műemléket.
Tehát a cím kérdésére milyen választ adhatok? A 2001-ben összeterelt örökségvédelem virtuálisan és jogszabályokban megmarad. A gyakorlati életben a régészet, a műtárgy újra önálló életet fog élni korábbi szervezeteiben, a műemlékvédelemnek nincs hazája, és nincsenek szervezett képviselői. A Magyar Építész Kamara lenne erre alkalmas, de a magyar építész szakma képviselői a saját érdekeiket sem tudják megvédeni kormányzati aktív képviselet nélkül. Még mindig a tőke misztikáját hirdetjük a vizuális nevelés fontossága helyett. Az egyetemeken az egyéni alkotás szentségét hirdetik a meglévő érték tiszteletben tartása és védelme helyett.
Tudomásul kell venni, hogy minden államnak, kormánynak, parlamentnek joga van a saját műemlékvédelmi szisztémájának és struktúrájának a kialakításához. Hosszú évek óta csak a változás állandó.

BAZ megye 2012. évi műemlékvédelmi eredményeinek szubjektív áttekintője

Miskolc_Diósgyőr A v ár felújítása
A választás évében nyert uniós pályázaton a Miskolci Önkormányzat a Diósgyőri vár felújítására, rehabilitációjára. Az engedélyezési terveket Cséfalvay Gyula, Botos Judit és Szekér György készítették. A kiviteli és részletterveket már egy kiegészített csapat készítette el. 1974-ben az akkori Városi Tanáccsal együttműködve Ferenczy Károly tervei alapján készült el a vár első jelentős műemléki helyreállítása, állagvédelme. Szekér György több évtizedes kutatásainak az eredményei alapján most a vár rekonstrukciós munkálatai indulhatnak el. A vár a tornyok közötti tömegek ereszmagasságáig „épül” újjá a kutatások alapján feltételezett formában lapos védőtető lezárással. Az időközben benyújtott tervmódosítások még nem ismertek.
Lovagi tornapálya
A vár környékén, a vizesárokban évek óta gazdag programmal zajlanak a várjátékok. Az árokban évről-évre eső után megáll a víz. Ezért határozták el, hogy új lovagi pályát építenek. A várfürdő területéből leválasztottak egy darabot és ide tervezte meg Rudolf Mihály az új lovagi tornapályát. Bár a terület a királynői kert része volt, egy jelentős méretű építmény kerül ide. A lovagi tornapálya egy labdarúgó pálya jellegű építmény lesz. A pályát két oldalról egy-egy vasbeton szerkezetű lelátó fogja majd közre. A lelátók alatt öltözők és raktárak kapnak helyet. A lelátókat szilárd vázszerkezetű tető védi majd az esőtől és a naptól. Összességében egy épített focipálya fog díszelegni az egykori királynői kertben a vár tövében. Engedélyezett tervek alapján indulhat a kivitelezés Uniós forrásból.
Sajnáljuk viszont, hogy hosszú évek küzdelme után sem indul meg a várárkot szegélyező kontrafal kutatása és helyreállítása. Igaz, ehhez ki kellene sajátítani néhány telekből 4-5 méteres sávot, mivel elépítették a vár külső falát, de erre az Unió nem ad pénz. Sajnáljuk, mert e kontrafallal a vár eredeti képe tárult volna fel. Azt sem értjük, hogy miért kell vasbeton lovagi pályát építeni az egykori kert helyére örökre elrontva a vár és környezete, a Bükk látványát. A vár és környékének a fejlesztése az örökségi érték védelmét célzó szakmai érvekkel ellentétes beruházás-centrikus gondolkodásnak és az ezt kiszolgáló hatósági magatartásnak lesz örökre emléke.
A vár környéki beruházásokban az intenzíven épített múlt és a kontrol nélküli fejlesztés ötvöződik egy értelmetlen kor-emlékbe.
Lakossági fórum Prezentáció Miskolci TV - Diósgyőri vár-BOON cikk

Belváros MJT
2012. évben a művelődésért felelős miniszter utolsó rendeletében kihirdette Miskolc belvárosában a Műemléki Jelentőségű Területet. Ez gyakorlatilag a belváros szerkezeti és építészeti védelmét jelenti. Elkésett rendelet, a fejlesztések, a jogszabályok túlhaladták a döntést.

Belváros Fő utca
A fő utca házait az utóbbi években sorra felújították. A megújuló házak egyéni tervezői ambíciók alapján készültek, összehangolt fejlesztés nem előzte meg a beavatkozást. A legjobb példa erre az évekkel ezelőtt erőszakosan felújított portálok eklektikus sora. Van olyan felújított portál, melynél az egykori vas portálra csavaroztak rá egy fa lécet és lett belőle „új” portál.
A belváros fejlesztésének legnagyobb akadálya a szétrombolt telekstruktúra. A lezárhatatlan udvarok miatt védetlen épületek leromolva állnak a kicsínosított főutcai épületrészek mögött. A kialakult állapot fényesen igazolja a szocialista városfejlesztés, az úszótelkes történelmi városmag kudarcát.

Belváros Szent István tér
Néhány éve a városközpontba szánt Pláza miatt írtak ki a területre tervpályázatot és ezt meg is nyerte a plázát sikeresen elhelyező Team. Napjainkra ezt a tervet elfelejtették. Most egy 80.000 fő befogadására alkalmas gigatér kialakítása a cél. A terveket az önkormányzat tervező csapata készíti egy tervező team tanácsadásával (Pirity Attila, Horváth Zoltán, Bodonyi Csaba és Rostás László városi főépítész). A jóváhagyott és nyilvános szabályozási terv az alábbiakat tartalmazza:
A Városháza előtt egy nagy tér az egykori Szinva mederig. Itt egy újabb vízparti, süllyesztett tér következik (lásd villanyrendőr mögötti tér). A tér nyugati térfalán új épületek épülnek, melyek között folyik majd a kibontott Szinva patak. Az Avas előtti utat 2x2 sávos alagút fedi majd le, elrejtve a város gépkocsi forgalmát. E magaslat Városháza felőli szélén Őskohó (akadálymentes lift), vízfüggöny alatt kávézó és vízimalom lesz. Az együttes az Avasi temető kerítéséig vezet. No komment.
jővőkép diagramm Főtér látványtervek

Belváros Templomok felújítása:
A belváros megújulásának a keretében felújították a Mindszenti templomot, a Kossuth utcai Református templomot és nemrég fejezték be a Minorita templom felújítását. Tavaly készült el az Avasi temető új kerítése.

Belváros Avas szálló:
Az épület a végnapjait éli. Az Önkormányzat és a tulajdonosi kör jogi vitát folytat. a hatósági lépések sorra visszapattannak a tulajdonos jogi fellebbezései nyomán. Pedig egyszerű a képlet. annyit kellene csak a beruházónak elvégezni, hogy ne dőljön össze az épület. betakarni a nyitva álló alapokat, ideiglenesen lefedni az épületet, és a nyílásokat és elvezetni a vizet az épülettől. Jogszerűen nem teszi, inkább pereskedik. Felvetődik a kérdés: Meddig áll még az épület, Szakértő vélemény szerint bármikor összedőlhet. Csak a véletlenen múlik az épület sorsa, miközben azon vitatkoznak az érintettek, hogy a tulajdonos mekkora értéket hozott létre. Az épület már csak erkölcsi műemlék, befejezése után egy épített műemlék lehet belőle.
Wellness Szálló (volt Erzsébet fürdő) a közeljövőben itt sem várható építkezés. A város a területre vonatkozó szabályozási tervét módosította: az Erzsébet tértől a Zenepalotáig egy feltáró utat terveznek a főutcával párhuzamosan. No komment.
látványterv - a per -az emberi butaság inda-video_2009 -elátkozott szállodák

Miskolc-Tapolca Bencés apátság feltárása
2012-ben pusztai Tamás régész vezetésével folyik a kolostor régészeti feltárása. Több réteg került már elő, egyre több információ lát napvilágot. a kutatás elsősorban a kolostor templomára fókuszál. A templom romjain emlék építését tervezi a város főépítésze. Ezzel együtt tervezik a vízmű területén a fürdő további fejlesztését.
Bencés apátság Ujságikk a feltárásról MINAP cikk

Szentlélek Pálos kolostor állagvédelme
A műemléki hatóság és a csatárlánc civil szervezet kezdeményezésére 2012. évben beindult a kolostor állagvédelmének az előkészítése. A tervek a kolostor legfelső rétegének a feltárását és a diadalív állagvédelmét tartalmazták. A Herman Ottó Múzeum közmunkásokkal a területet nem tudta feltárni, csak szondázó kutatásokat végeztek kis területekre koncentrálva. Ennek megfelelően nem lehetett elvégezni a kolostor falainak az állagvédelmét, csak az eddig is látható falakra került rá egy védő falazás. A diadalív állagvédelmére elkészültek a tervek, de mire a szükséges minimális anyagi fedezet összeállt, a beköszöntött tél megakadályozta a kivitelezést. Bízunk a munkálatok szervezett formában történő folytatásában., mely biztosítja az elvégzett munka minőségét.
muemlekem.hu koh7.hu

Füzéri vár Alsó vár
2012. évben a KÖZTI Zrt. tervező csapata elkészítette a feltárt alsó vár helyreállításának engedélyezési és kiviteli terveit. A két terv együttes vizsgálata alapján az építési engedély kiadása kétségessé vált, mivel a szikláig visszabontották volna szerkezeti okokból a meglévő romokat. Most a korábban engedélyezett tervek alapján folyik a kiviteli tervek készítése és a kivitelezés előkészítése. Érdekessége a feltárásnak, hogy az alsó vár hátsó részén, a falak kijavításának alapozásából előkerültek a korábbi várkápolna kapujának a kövei. További érdekesség, hogy az alsó vár környezetéből bronzkori leletek kerültek elő, bizonyítva, hogy a terület régóta lakott hely volt.
elméleti rekonstrukció -életre kel a vár -elméleti rekonstrukció2

Füzéri vár Felső vár
A felső vár helyzete jól példázza a közeljövő műemlékvédelmének jövőjét. Rudolf Mihály, Cséfalvay Gyula és Botos Judit megtervezték Diósgyőr mintájára, Horváth Jenő polgármester úr kívánalmára a vár teljes rekonstrukcióját, melyre az építési engedély kiadása elkerülhetetlen és kívánatos volt. A budapesti állami főépítészi tervtanács pezsgővel ünnepelte a felépítésének szándékát. A vár az egymást követő inventáriumok leírásainak esszenciája alapján felépített romantikus lovagvár lesz, középkorias, hitelességet sugalló részletekkel. Fél szint magas falrészletekre két-három szint magas lovagvár épül fel. A meglévő falakat viszont elbontják és két felvonó végállomását tervezik kialakítani a várban (teherfelvonó és beülő székes libegő). Sajnálatos és szakmailag igazolhatatlan, hogy egy ilyen értékes várromból miért kell művárat építeni tehetséges építészeknek, jó szándékkal, Uniós forrásból. Úgy tűnik, a ma építészének visszautasíthatatlan kihívás középkori várat álmodni. A pályázati támogatás csökkentése miatt csak a fél vár épül meg a jelenlegi fejlesztés során. Vagy mégsem?

Füzéri vár Engedéllyel rendelkező tervek
A Füzéri vár a polgármester úr lankadatlan munkálkodásának eredményeként megszámlálhatatlan engedélyezett tervvel rendelkezik, melyek mind pénzügyi fedezetre várnak és épülhetnek. Csak néhány a tökéletes turistacentrum kiépítésére irányuló tervek közük:
Kövezett út a parkolóból az alsó vár kapujáig. A várfal tövében sétány a vár körül(?) A vár teljes díszvilágítása.
A vár teljes közművesítésének kiépítése.

Regéci vár Kutatás
A Regéci vár kutatása 2012. évben is folytatódott. befejeződött a középső vár régészeti feltárása. Az utolsó nap előkerült a vár egykori bejáratának a kerékvető köve. A következő évben a déli vár kutatása fog elindulni. Már most is feltártak egy-két részletet (a palotából a déli várba vezető lépcső, a déli vár kerek tornyának egy részlete, egy ajtókeret.

Regéci vár Falvédelmi munkálatok
2011. évben a palota déli részén végeztek falvédelmi munkálatokat. Ebben az évben elmaradt az NKA pályázati támogatás, így ezen a részen nem végeztek munkákat.
Viszont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 120 milliós támogatásával az ősszel elindulhatott a vár északi részén az állagvédelmi munkálat. Fülöpp Róbert tervei alapján elkészült a keleti várfal északi részének , az öreg-toronynak, a kerekded bástyának és a nyugati várfal feltárt részének az állagvédelme. E munkálatok során a lepusztult falkérgeket visszafalazták, a nyomokban fennmaradt falrészeket újrafalazták jelzési magasságig, a kerekded bástya falait visszafalazással megerősítették és lőréseket rekonstruáltak. A vár a helyreállított falakkal jelentős turisztika vonzerőt képezhet az elkövetkező években.

Regéci vár Fejlesztési tervek
Az önkormányzat Uniós pénzek bevonásával további állagvédelmi fejlesztéseket tervez. Az öreg torony három szintes falai meg vannak repedve, fennáll a leomlás veszélye, ezért az öreg torony esetében a kiegészítéssel történő állagvédelmet célozta meg hasznos terek létrehozásával. A legkorábbi (északi) felső várban a lepusztult falak értelmező kiegészítésével zárt várudvart terveznek, melyhez rekonstruált lépcső vezet fel. A vártól keletre található sánc részleges kibontásával egy külső rendezvénytér kialakítása a cél. A külső vár kitisztítása révén lehetőség nyílik a déli vár leomló keleti falának az állagvédelmére is.
Az egyszerű büféépület helyén egy tájba simuló büfé építése is cél közműpótló berendezésekkel. A településen korszerű kiszolgáló-információs épülettel szándékoznak az érkező ellátni, kiszolgálni.
ujságcikk -térport

Boldogkői vár

A boldogkői várban befejeződtek a korábbi évek fejlesztései. Lefedték a háromszögletű tornyot egy vitatható üvegtetővel és kilépő építménnyel. Új lépcső épült e toronyban. A palota szárny magas tetővel lett lefedve, melyben tetőtérben ólomkatona kiállítás lett berendezve. Megépült a vár körüli fa sáncot felidéző szerkezet és az egykori kaput jelző építmény. A tervezési megbotlásoktól eltekintve összehangolt együttes jött létre. Sajnos a kapu építmény tervtől eltérő elhelyezése súlyos tévedés, és elépítésre került több eredeti, kőbe vésett részlet.
ujságcikk

Füzérradványi kastély
Két projekt pályázik Uniós pályázati támogatásra. A volt Károlyi kastély felújítása és közvetlen környezetének rendezése az egyik tervezett helyreállítás. A másik tervezett projekt a kastélykert helyreállítása. Itt a MÁG és az Északerdő együttműködve indulnak a pályázati támogatásért. A nagy parkkal rendelkező értékes kastély óriási látványosságot jelenthet a térségben.

Edelényi kastély Kastély felújítása
2012 évben befejeződött az edelényi L’Huillier-Coburg kastély külső és belső felújításának az első üteme. Helyre lett állítva a homlokzat , a belső terek jelentő része, az előudvar épületei. A kastélyban változatos kiállítások várják majd a látogatókat. Nem készült még el a pályázati projektnek az a része, mely megépítését az árvíz késleltette: a Bódván átvezető gyalogos híd és a művelődési ház parkolójában felépülő fogadó-wc épület.
MÁG Kastélysziget

Edelényi kastély Holt-Bódva revitalizációja
Elkészítették a kastély parkját lehatároló holt Bódva revitalizációját. E munkálatok keretében kitisztították a feliszapolódott medret, rendezték a meder partját és betelepítették a tervezett növényzetet.

Edelényi kastély Fejlesztési elképzelések
Most a MÁG a kastélypark helyreállítására és működtethető fenntartására pályázik Uniós forrásra. E projekt keretében a teljes kastélysziget helyre lenne állítva egy barokk és egy romantikus park formájában. Kiköltözne a szigetről a sportpálya is.

Hernádvécse volt Sardagna kastély
A Hernádvécsei volt Sardagna kastély helyreállítása és bővítése révén a beruházó egy komplex turisztikai szolgáltatást kíván létrehozni egy erősen elmaradott térségben. A projekt tartalmazza a meglévő műemlék épület külső és belső helyreállítását, valamint kiszolgáló és szállás épületekkel kiegészítését. Az épülethez nagy kastélypark és gazdasági telekrész tartozik. Része a kastély kulturális programjának a környező élő cigány kultúra bemutatása is. A felújítás során érdekesen ötvöződött a műemlék helyreállítása és az építész egyéni formanyelvű kiegészítése. Az összességében új építészeti környezet a védett épületnek méltó építészeti környezetet biztosít.

Fáj a volt Fáy- kastély felújítása
A MÁG, mint az épület kezelője határozta el, hogy helyreállítja és élettel tölti meg a hátrányos helyzetű együttest. A vezérfonal a mese és a meséhez kapcsolódó történetek. A helyreállítás során a kastély és az udvart lehatároló gazdasági épület is megújult külsőt és felújított belsőt kap.

A história-völgye pályázat

Szendrő Felső vár
A Szendrői felső várban Farkas Páll építész tervei alapján, Tomka Gábor kutatásai nyomán felépült az egykori lőportornyot szimbolizáló kilátó a torony alsó szintjének a helyreállításával. Elkészült a keleti bástya állagvédelme helyi közmunka bevonásával, jó minőségben.

Borsodszirák Hímesház
Az egykori katolikus iskola épületében kiállítást alakítottak ki, és ennek érdekében fel lett újítva az épület. Az udvar is rendezve lett, rendezvényekre alkalmas tér kialakításával. A belső munkálatok során izgalmas belső díszítő falfestést került elő. E festés később lesz helyreállítva.

Boldva Barátok háza
A bencés kolostor romjai melletti épületben kiállítási tér jött létre. Eredetileg az egykori malom rekonstrukciójával jött volna létre a kiállító tér és vendéglátó hely, de a költségkeretbe nem illeszthető régészeti feltárás költsége miatt került át a meglévő épületbe a funkció.

Hidvégardó Gedeon kúria
A Korábban helyreállított Papp-kúria után helyre lett állítva a Gedeon-kúria épülete is. Az épületen komplex felújítást végeztek el. Itt is jelentős és értékes díszítő festés nyomai kerültek elő és folyamatban van a pályázati támogatás elnyerése e festés helyreállítására. Érdekessége a projektnek, hogy a kastély udvarán fedett színpaddal egy rendezvényudvar alakul ki.

Hernád-völgyi turisztikai projekt
Füzér és Gönc szervezésében egy határ menti projekt bontakozott ki.
A Füzér környéki területek összekötése érdekében egy kerékpárút épül ki a táj legszebb pontjainak az érintésével.
A lezuhant szlovák katonai gép balesetének a helyszínén 25 méteres kilátó épül.
Telkibánya az egykori aranybánya járataiban aranybányászati múzeum jönne létre.
Göncön, az egykori Pálos kolostor romjainak a konzerválása történne meg, illetve részleges kiegészítése is elképzelhető.
A Hernádon, a határ közelében korabeli képek és leírások alapján egy működő vízimalom rekonstrukciója valósulna meg.

Műemléki közmunka
2012. évben is szerveztek a jelentkező önkormányzatok részére műemléki közmunkát. Sajnos a tavalyi munkák folytatására csak részben volt lehetőség, főleg új helyszíneken folytak a munkálatok.
Szendrő felső várban utat és gyalogos sétányt építettek környezetbarát módon és anyagokkal. Közmunka keretében, tervek alapján felújították az ún. Kékfestő házat.
Közmunka keretében elvégezték a Gönci pálos kolostor szabadon heverő köveinek a felmérését.

NKA pályázat
2012 évben drasztikusan lecsökkent a támogatott pályázatok száma. Évente 6-8 építészeti és régészeti pályázat nyerte el a támogatást. Ebben az évben, miután összevonták az építészeti és az örökségvédelmi kategóriát, 1 építészeti pályázat és talán 3 régészeti kapott támogatást.
Szögligeten, a Szádvár belső vár déli falának állagvédelmi munkái kaptak támogatást. itt az omlásveszélyes falak állagvédelme történt meg.
A régészeti ásatások közül a Sátoraljaújhelyi várhegyen álló romok feltárása és a tokaji vár feltárásának a folytatása kapott NKA támogatást.

MVH áltakl kiírt vidékfejlesztési pályázatokon az alábbi műemlékek kaptak pályázati támogatást:
Alsószuha, Ref. templom tetőfelújítás
Zádorfalva, Ref. templom tetőfelújítás
Novajidrány, Rk. templom tetőfelújítás
Garadna, Gk. templom tetőfelújítás
Szemere, Rk. templom tetőfelújítás
Fancsal, Evangélikus templom felújítása
Arnót, Evangélikus templom felújítása
Hidvégardó, Rk .templom helyreállítása
Tornaszentandrás ref. templom homlokzati felújítása és környezet rendezése
és még mások……

 

 

A felsorolás nem teljes, nézze meg a pályázatok kiíróinak hivatalos oldalait!
vissza