MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2015-01-19
Kurityán pálos kolostor állagvédelme 2014
A TERVEK A FALAZÁS
HANGULAT ..... FEJLESZTÉSI JAVASLAT

Hangulat 2014. Kurityán


A bal oldalon látható flash vetítés a 2014-es állagvédelmi munkák során készült képek hangulatos részleteiből lett összeállítva.

Nem tartalmaz többlet információt az eddigiekhez képest, de talán a képek hangulata mondhat el a legtöbbet a kétheti munkáról.

Felkérésre készítettem egy fejlesztési javaslatot a rom helyreállítására, védelmére, használatára. Ebből az anyagból mutatom be a látványosabb rajzokat.

 

 

  Fejlesztési koncepció

1. A templom alaprajza Bodó Balázs rekonstrukciós rajzának a felhasználásával.

A kolostor végleges megóvására két ütemű javaslatot készítettünk. A javaslatok egymásra épülnek, nem felcserélhetőek, és önmagukban nem adnak komplett megoldást.

Az első ütemben a rekonstrukciós terv elkészítése közben a meglévő rom állagvédelme készülne el, mely az állagvédelem mellett a rom megerősítését is tartalmazza. Ezzel előkészítjük a romot a rekonstrukcióra. Ezzel párhuzamosan a kolostor régészeti kutatását is el kell kezdeni. A kolostor templomának a rekonstrukciója csak úgy végezhető el, ha felszínre kerülnek a csatlakozó részek , régészeti kutatás készül.

A második ütem a templom rekonstrukciója.
Ezt követi a hasznosítás, a továbbfejlesztés javaslata.

Tehát az első ütemben a kolostor templomának a környezetében régészeti kutatást kell folytatni. A kutatás eredményeként kirajzolódik a templom és a kolostor kapcsolata. Különösem fontos ez azért is, mert mint ismert a kolostor több ütemben épült, és később át is építették.
Már a templom is sok kérdést vet föl.
A pálosok építkezése olyan, mint az életfelfogásuk: igazodik a természethez.  Ezért épületeik változatosak, a környezethez, a terephez szervesen igazodik.


2. A kolostor feltételezett alaprajza Guzsik Tamás vázlának a felhasználásával.

A templom szentélye épült fel az első ütemben, majd meghalt az adományozó, őt eltemetik a szentélyben, és a fia folytatja a kolostor építését. Tehát egy ideig csak a szentély működött templomként. És kérdés: Mi épült meg a kolostorból, hiszen valahol lakniuk kellett a szerzeteseknek (5-10 fő).
Analógiák alapján feltételezhetjük, hogy a káptalan terem és a sekrestye épül fel elsőnek, majd a templom és utána a kolostor.
Ezért fontos a sekrestye és a káptalan terem feltárása illetve a kolostor kerengőjének a kutatása.

A kutatás mellett el kellene végezni a rom fotógrammetrikus (ún. Vajda-féle) felmérését.  Sajnos a 3D szkenneres felmérés eredményeként kapott digitális fotók nem használhatóak a tervezés során alacsony képfelbontásuk és helyenkénti információ szegénységük miatt.

Azért fontos egy jó felbontású fotógrammetrikus felmérés, mert a rekonstrukcióhoz sok esetben egy-egy kőelem, egy-egy részlet nyújt kiindulási alapot.

 


3. Az Aggteleki Nemzeti Park légifotóján ábrázolva a Guzsik-féle alaprajzi vázlat
Mivel a templom több ütemben épült és lett átalakítva, csak kövek adnak választ olyan kérdésre, hol volt ablak a szentélyen. Az 1970-es fotón látszik egy kőtöredék, mely mára eltünt. Ez lehet a szentély ablakának egy sarokköve. A boltozatok vállmagaságát is csak a pontosan felmért faloszlopok fejezetei adják meg, melyek kézzel nehezen mérhetőek.

Tehát a munkák első lépése a régészeti kutatás és a pontos felmérés. Ezt követi a templom rekonstrukciós tervének az elkészítése. Ezt követően elkészíthető a meglévő falak állagvédelme, a szerkezet megerősítése, hogy alkalmas legyen a rekonstrukció fogadására.

A képen (2) pirossal a felszínen látható romrészletek láthatóak.

A kutatást e részek környezetére is ki kell terjeszteni.


4. A meglévő romra rárajzolva az elméleti rekonstrukció

Az elméleti rekonstrukció, mely ábrázolja az épület, a templom egykori állapotát, választ ad az átépítések mikéntjére, a szerkezetek elhelyezkedésére.
A meglévő szerkezeteket eltérő állapotban és magasságban kell megerősíteni. A szentélyben, az egykori ablakok környezetében alacsony falak maradtak fenn. Az északi oldalon teljes magasságú falak maradtak ránk.

Az állagvédelem, a megerősítés a meglévő falazat szükség szerinti megerősítését (köpenyezés, szilárdság növelése, rejtett erősítő bordázat kialakítása) jelenti, valamint a később kialakítandó nyílások helyét figyelembe véve ráfalazást jelent, mellyel elő lehet készíteni a későbbi falazások részére a meglévő falakat. Körültekintően kell eljárni, mert a meglévő szerkezet évszázadokon keresztül védtelenül állt. E munkálatok után kezdhető el az épület továbbépítése.


5. Az I. ütem, az állagvédelem

Az állagvédelem, a megerősítés a meglévő falazat szükség szerinti megerősítését (köpenyezés, szilárdság növelése, rejtett erősítő bordázat kialakítása) jelenti, valamint a később kialakítandó nyílások helyét figyelembe véve ráfalazást jelent, mellyel elő lehet készíteni a későbbi falazások részére a meglévő falakat. Körültekintően kell eljárni, mert a meglévő szerkezet évszázadokon keresztül védtelenül állt.

E munkálatok után kezdhető el az épület továbbépítése.

II. ütem – Rekonstrukció

A műemlékvédelem alapvető kérdése, hogy szabad-e visszaépíteni egy olyan épületet, melynek nagy része elpusztult?
A kérdést véleményem szerint jelen helyzetben – de általánosságban elmondható, hogy nincsenek általános megoldások – az, megvédjük-e a romokat a jövőnek, vagy veszni hagyjuk? Mert ez a rom csak fedett állapotban marad fenn.
Jelen esetben nem építenénk vissza az egykori kolostor templomát.
A meglévő romokra építenénk egy védőépületet, mely jelezné az egykori épület arányait, nyílásait, tömegét és zárt épületet eredményezne, melyet újra lehet használni. Csak olyan építészeti elemeket alkalmaznánk, melyek ismertek, bizonyíthatóan megvoltak.
A középkor újraálmodása archaizálással részünkről nem elfogadható, torz múltképet eredményez.


6. Teljes rekonstrukció az anyaghasználat jejölésével.


Összefoglalva a templom egy zárt épületté válna a rekonstrukció során. Könnyű falazóelemből készülnének a falak szálerősítéssel, hogy egy  egységes, monolitikus szerkezet jöjjön létre, mely egy tömbként terheli a megmaradt falakat. A meglévő kőtöredékek alapján lehet az egyes részleteket kiegészíteni, rekonstruálni.

Javasolt használat, hasznosítás

A rekonstrukció befejezése után egy használható épületet kapunk. És itt kezdődik a következő kérdés: De mire használjuk?

Az épületnek folyamatos felügyeletre, használatra lesz szüksége, mert egyébként újra pusztulni fog. Amit ember épít, az addig marad fenn amíg azt használja is.

A használathoz kiegészítő terekre lesz szükség. Építeni lehet a romon is a teljes feltárás után, vagy a rom mellett.

Két funkció vetődött fel eddig, melyek egymást kiegészítve is megvalósulhatnak.


7. A rekonstrukciós tervhez tartozó meszet és a nyugati homlokzat

 

Az egyik , hogy a környéknek egy szabadtéri rendezvény területe épülne ki a kolostor mellett. Ezzel visszaállítható lenne a kolostor környezete, ki lehetne irtani a kolostorra rátelepült elvadult növényzetet. A folyamatos karbantartással gyepesített, fás rét alakulna ki kis színpaddal. Évente 5-10 rendezvény tartásával már önfenntartó lehetne.

A másik lehetőség az ún egyházi erdei iskola. Ez gyakorlatilag egymeditációs központot jelentene. Ez már egy komolyabb építkezést jelent, amely keretében szállásépületet (10-20 fő), kiszolgáló épületet (60 m2 konyha és étkezde) és kis gazdasági épületet (istálló, tyúkól, műhely). Ez már folyamatosan üzemelő épület lenne.

Az új épület építhető a kolostor romjaira, vagy azok mellett egy új épületbe. Ekkor a romok romterületként lennének bemutatva. Sajnos, mint már mondtam, ezeket a köveket nehéz lefedés nélkül megvédeni, tehát inkább a romterület hasznosítása lenne a célravezető. Ha visszagondolunk Guzsik Tamás alaprajzára, a rom alkalmas a leírt funkció elhelyezésére..

 

vissza