MŰEMLÉKVÉDELEM
BAZ MEGYE
2011-12-23
-A kurityáni pálos kolostor története
-2009-ben rendeztek egy
pálos konferenciát Kurityánban,
előtte "lerendezték" a rom környezetében a terepet
-2009. öszén a kolostor romjai
-2010 évben az önkormányzat veszélyelhárításra támogatást nyert az NKA műemléki pályázatán
-Az NKA pályázati támogatása halasztással átcsúszik 2011 évre. Elkezdődik a munkálatok előkészítése
-2011 őszén elkezdődnek a munkálatok
Az első ütemben tisztítással elkészítették a templom szentély részét a falazáshoz.
-A szentélyben a
veszélyelhárító falazás
Képek a munkálatokban résztvevő kurityáni emberekről
-A kezdő csapat
-A "nagy" csapat
A befejező csapat


A kurityáni (Újháza) pálos kolostor rövid története

 

A pálos oklevéltár szerint elég jól lehatárolható a kolostor alapítása. Eszerint Perényi Imre, Zsigmond király titkos kancellárja alapította 1408-ban a korábban (1403)- több más faluval együtt kapott-nyárádi birtokán a ker. Szent Jánosról nevezett pálos kolostort. A falvak az 1405-ben újjáépített csorbakői vár uradalmához tartoztak.
A kolostor a kb. 150 éves fennállása alatt nem töltött be jelentősebb szerepet, a szerzeteseknek juttatott szerényebb adományok 1471-ig követhetők nyomon. 1549-ben még működött, mert Kurityán falu a kolostornak adózott, de 1550 körül már végleg elnéptelenedett, és az újkorban sem települt újjá.........
A kolostor egyhajós temploma szokványos elrendezésű, és méretű: három-boltszakaszos hajóhoz négyezeti taggal nyújtott, támpilléres poligonális szentély csatlakozik. A diadalív nyílása itt is szűk, szinte kapu-jellegű.........
A templomnak három bejárata is volt. a külső forgalom célját szolgálta a nyugati homlokzat díszes kapuja (kegyúri funkció!), a szerzetesek részére a quadrumból a templomhajóba nyílt ajtó, míg a szentély északi oldalán a sekrestye felől nyílt megközelítése. Az oltárhely déli oldalán a falban kettős ülőfülkét alakítottak ki. A kolostorépület szabályos quadrum köré szerveződött, északon egy, nyugaton két traktussal. Utóbbi-pálos gyakorlat szerint a
templomhomlokzat síkja elé nyúlik. A keleti szárnyban a kiemelt káptalanterem és a mellette lévő sekrestye falai ismerhetők fel. Érdekes megoldás, hogy a sekrestye és a templom közötti kis folyósó szakaszról indult az emeletre fölvezető lépcső a keleti traktus mindenképpen kétszintes volt (Détshy Mihály ebben
a részben a 12-15 szerzetes emeleti hálótermét sejti. Az együttes külső bejárata a templom nyugati homlokzat előtt a quadrum folyósóra nyílt, de valószínűleg a káptalanterem mellett a keleti szárnyban is volt egy másik (gazdasági) bejárat is. A jelek szerint az északi traktus alatt pince, esetleg ciszterna lehetett. A ciszterna léte kevésbé indokolt,hiszen közvetlenül a kolostordomb alatt két patak is folyik.
(Guzsik Tamás A pálos rend építészete a középkori Magyarországon 2003)

Az interneten elérhető, a témához kapcsolódó írások:
- Guzsik Tamás A pálos rend "születési anyakönyvi kivonata "
- Guzsik Tamás Az Ákos -nemzetség bitokai a középkori Borsod megyében


 
A Google műholdas légifotója


Czeglédy Ilona A kurityáni pálos kolostor Miskolc 1988
Különnyomat a Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI. kötetéből

A következő képek a különnyomat szkennelt másolatai. A kicsinyített képekre kattintva, azok nagyobb méretben, olvasható változatban jönnek fel!