A vára alaprajza a http:/
/mars.elte.hu/
varak/szogliget

honlapon közzétett alaprajz szerint
Az ábra tájékoztató jellegű.
Az alaprajzon jól látható a Lisztes-bástya elhelyezkedése a vár területén.

A vár feltételezett alaprajza.

Az alaprajzok a felszínen látható maradványok alapján készültek.

2007-ben elkészült a vár geodéziai felmérése.

Sajnos még nem áll rendelkezésünkre a felmérés.

A mellékelt rajzokat Jurecz László bocsátotta rendelkezésünkre.

Szádváron az ún. Lisztes-bástya az állagvédelmi munkálatok előtt.
Az ANP elvállalta, hogy gyomírtóval lekezeli a falkoronát. sajnos ez nem történt meg.
Így életszerűbb volt a falkorona tistítása.
A munkálatok előtt a fal alatt, a törmeléken kinött fákat az ANP kivágta.
A Szádvárért Baráti Kör tagjai munkájukkal segítették az állagvédelmet és a fal alatti omladékból a felső szintre felhordtak 3 jókora kupac vállogatott, egykor a falban lévő köveket.

A régész szakemberek segítséggel elkezdték a falkorona megtisztítását a humusztól valamint a meglazult kövektől.
A feladat látszatra egyszerűnek ígérkezett.
sajnos a fás szárú növények (fák) gyakran kar vastagságú gyökerei a kövek között szükségessé tették a férfias beavatkozást.
Mint utólag kiderült, az egykori nyílások helyén a növényzet sokkal intenzívebb volt, mint máshol.
A falkoronáról nagy mennyiségű humuszos mész lett letisztítva.
A falkorona védelmi munkáinak a befejezése után a fal magassága látszólag megnőtt. Ez annak az eredménye, hogy a fal felső síkja nem vizszintesen ment tönkre. A külső falsíkon a fal korona 1-1,5 m-el jobban le volt erodálva.
Az állagvédelem során törekedtünk a falkoronát a külső és belső oldalon közel egyező magasságra falazni.

A bástya középső részén egy erős kiomlás volt tapasztalható. Koleszár Krisztián (Gallyasági Településszöv.)
által átadott, az 50-es években készült fotó alapján a kiomlás helyén 40 éve egy szögletes nyílás volt látható.
Sok munkát adott a sok törmelék, valamint a fal tetjén a termetes vadkörte fa még élő maradványa.

Nézze meg a You Toub-on a SZÁDVÁR című kisfilmet, mely a rom tetjén álló fában a vár hós védőasszonyát látja.

Lassan kibonlott az omladék a beomlásból. Eltünk a várvédő asszonynak emléket állító fa is.
Az omladék alól egy jól rekonstruálható lőrész tünt elő. Erről később láthatók képek.
A korábbi fénykép alapján a falkorona stabilitása érdekében elkészült egy visszafalazás az eredeti kövek felhasználásával.
A nyílás helyét végül a belső oldalon megmaradt lőrés-káva alaján lehetet jól meghatározni.
A Lisztes-bástya kapu felőli oldalán egyszerű humusz eltávolításra számítottunk. A falkorona a külső falsík irányában erősen rongálódott. Két nagyobb növényi maradvány volt megfigyelhető.
A falkorona tisztítása során két lőrés maradványa került elő. A bal oldali lőrés, mely a kapura irányult csak az alsó sík vakolat maradványából volt azonosítható. A másik, jobb oldalinak a függőleges falából is megmaradt 2 sor kő.
A falmező a külső falsík irányéba jobban leomlott.
A két lőrést a megtalált nyomok alapján a régészek dokumetálása után felfalazással jelöltük.
A falmezők itt is jelentősen emelkedtek a külső falsík felfalazása miatt.
A bástya megmaradt részein látható falegyent a kivitelező áthozta a felfalazott részre is.
A falazásnál arra törekedtünk, hogy a falkorona védje az alatta lévő falat, de kerültük a kövek között a hézagok vakolattal történő kifúgázását.
Azért így is jól látható az új falazás.
Utólag okos az ember.
A falkorona tisztításakor derült ki, hogy a nyílásokba (lőrés jelen esetben) sok vakolat omlik be, majd erre borult a fal.
A növények ezt a laza, meszes réteget azonnal birtokbavették.
A képen jól látható, amit előtte nem gondoltunk, ahol erősebb a növényzet, ott nyílás volt.
Ez is vadkörte, melynek karvastagságú gyökerei a nyílásban elterülbek, de behatolnak az altta lévő falba is, és elmozdítják a köveket a falból.
Ez látható a képeken is.
A fal tisztítása során a felső laza köveket vissza kellett bontani, majd a falazaással helyreállt az eredeti állapot.
A nyílás alatt a köveket a fa gyökerének eltávolítása miatt kellett kibontani.
A fal sajátos falazási módja miatt a köveket nem lehet az eredeti helyre visszatenni falszövet esetében.
A nyílás szélét csak addig emeltük meg, ameddig a kisérő falszakasz állékonysága megkívánta.
A harmadik lőrés ekker még az omladék alatt volt.
Annak megismerése után már tudtuk, hogy a képen látható lőrés nem volt ilyen magas, ebben a magasságban már át volt boltozva, itt is egy cca. 40x40 cm-es lőrés lehetett.
Mivel feladatunk a falkorona védelme és nem a rekonstrukció volt, a kialakított lőrést ebben a formában meghagytuk.

A középső lőrésről tudtuk, hogy kívül egy cca. 40x40 cm-es nyílásban végződik. Szintezés nélkül úgy tünt, a megtalált két lőrésnél magasabban lesz.
A környezetében óriási küzdelmet kellett folytatni a természettel.
A növényzet gyökerei a nyílásba, a fal mellett haladtak hálót képezve.
A szerszám nem tudott előrehaladni, folyamatosan fát kellett vágni.

Mivel az időnk véges volt, a két megtalált lőrés mellett folyt a falazás, a középső részen ment a küzdelem a gyökérrel.
Végül kibontakozott a legjobb állapotú lőrés az omladék alól.
Később lesz róla részletfotó.
A magassága megegyezett mindhárom lőrésnek.
A lörések függőleges falai viszont valamennyi esetben eltértek, ami a tervezett lövésiránból adódott.
A középső lőrés mellet a magas miatt jobban fel kellett falaznunk.
A megtalált részletek alapján jeleztük a lőrés eredeti építési technikáját, de ne akartuk rekonstruálni a nyílást.
Erre később lehetőség lesz a régész felmérése alapján.
Rekonstruálni, helyreállítani csak terv alapján lehet, csak valamennyi megismert részlet együttes mérlegelése után.
A falkoronán vastag humuszréteg volt található. A fal felső része egyenetlenül romlott le.
A falkorona tisztítása csak növel a fal felső síkjának egyenetlenségét.
A tistítás és a dokumentálás után a falkorona védelme a fal építéséhez hasonlóan kezdődött meg. Először a fal külső síkjai lettek felfalazva, majd a belső része apró és nagy görgeteg kövekkel lett kirakva ügyelve, hogy a habarcs folytonos legyen a kövek között.
A munka végén törekedtünk arra, hogy a fal felső része zárt legyen, a vizet kifelé vezesse, de tartsa meg a romfal egyenetlenségét.

A kapura néző két lőrés akkor, amikor még nem is selytetük, hogy az életünket két lőrés fogja "megkeseríteni".
Hangulatos növényzettel benött sziklás táj.
Igazi romantika jó kilátással Szögligetre.

És ahol régész van jelen, ott jönnek elő a részletek.
Nem kerestünk szenzációt, a célunk a falkorona ideiglenes védelmének az elkészítése, építéi technológia, építési anyag, a csapatmunka kipróbálása.
természetesn örültünk az ismeretek bővülésének, de mindenképpen el akartuk kerülni a felelőtlen romfeltárást.
Csak annyi falkoronát tisztíthattunk meg, amennyinek a lezárására idönk és anyagunk futotta.
Eredetileg a bástyát körben szerettük volna megtistítani és a falkoronát levédeni. A erős növényzet és az előkerült részletek óvatosságra intettek minket, és a negyedik lőrés közepén megálltunk.
A képen jobbra a kapura figyelő lőrés, középen az útat figyelő lőrés látható.
A felfalazás csak jelzés serű.
A bástya jobb oldalán az íves fal átmegy a kapu kísérő egyenes déli falba.
A képen jól látható, hogy nem volt célunk a csatlakozás feltárása. Egy jól megfogható ponton megálltunk.
A mítikus vadkörte fa és látványban fantasztikus gyökérzete.
Két napi munkát jelentett a fa és gyökere eltávolítása és kb. 1 m magas meglévő falat kellett visszabontani.
Nem tudtunk mit tenni, mert ha a gyökeret benn hagyjuk az új falkorona alatt, az élő természet 1-2 év alatt ledobja magáról munkánk gyümölcsét.
A képen a fal tetején látható nagy szürke kő alatt is folytatódott a fa gyökere.
Leborítottuk a követ és még alatta is.
Visszaraktuk, de más helyzetben, ahogy a kövek engedték.
A fal felső síkjának az egykori kő magasságát határoztuk meg.
ezzel össze lehetett zárni a falat a túlsó oldali magassággal.
A képen a jelzés jellegű nyílás lezárás is látható.
Az eredeti felső sík fölött, a megmereadt részleteket levédve tettük be a kettévágott rönkfákat (2 db) lapal lefelé, lépcsőzve.
Fölötte nagy köveket építettünk be.
A nyílás bontásakor megfigyelhető volt, hogy egykor a fa áthidaló fölé kétemberes köveket raktak be, melyek átboltozódtak. Ezek a kövek a nyílásban és előtte hevertek.
A kibontot középső lőrés látható a képen. Jól látható, hogy a bal oldalon nincs a falon vaolat, a jobb oldalon viszontmegmaradt a vakolat alsó végződése, valamint egy ferdén beépített fa helye, melyre felültették a lépcsőzetesen emelkedő áthidaló gerendákat.
Szintén látható a jobb oldalon két áthidaló gerende helye a falnam, bal oldalon is egy.
A külső oldalona fal kiomlott.
Az előzőekben leírtak itt megőleges nézetben láthatók.
Mivel a külső falsík leomlott, itt csak feltételezhetünk, hogy nézhetet ki és ezt a feltételezést nem akartuk megépíteni.
Az északi falban még meglévő lőrés alapján úgy gondoltuk, hogy elődünk készített puha kőből egy kulcsluk alakú lőrést, azt elhelyezte a falsíktő kb. 20 cm-re. Ezután a külső síkon felfalazott mellette. E felfalazásokra, melyek kb 40 cm távol voltak feltett egy jókora, a nyílást lefedő követ kb. 4m cm mélyen a blső síkjával. Ezután kialakította a befelé emelkedő lőrés felső síkját a félbevágott fa rönkökkel, majd nagy kövekkel összezárta a falat a nyílás fölött.

Hát ezt mi ilyen formában jelöltük. A felső lehatárolást a meglévő nyomok fölötti síkban alakítottuk ki.
A helyreállítás során az eredeti részletek fellelhetők lesznek rekonstruálható állapotban.
A vakolat el fog tünni.
De eek a részletek résztesen dokumentálásra kerültek.

Összefoglalva, elődeink rendesen megdolgoztek ezekkel az alaktalan kövekkel, hogy valamelyest "pofás" várat "rittyentsenek" maguknak.

 

Mihalik Imre természetvédelmi őrrel sétáltunk a vártól északra, a várkert környékén.
A kialakult terpből arra lehetett következtetni, hogy pl. ott is bányásztak követ és a csigán hozták fel.
Azon a részen a mészkő sűrűn át van repedve vizszintesen, könnyebb volt szabályos köveket hasítani belőle.
A köfejtés után nagyobb platók alakultak ki az erdőben.
Aki nem hiszi, járjon utána.
   
.